Kishantos

A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ (KVK) likvidálása

Mi is valójában és hogyan jött létre a KVK"

A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ - nem tőkés társaság, amint azt a Vidékfejlesztési Minisztérium vezetői nyilatkozataikban állítják, hanem - hagyományos, kincstári közfeladatokat ellátó tájközpont, amely mintául szolgált volna a Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégiában szereplő tájközpont-hálózat létrehozásához. Az ökológiai mintagazdaságból és a hozzá szorosan kapcsolódó népfőiskolából álló, a gazdálkodó családokat segítő, a fenntartható vidékfejlesztés, az ökológiai gazdálkodás bemutató, oktató, képző, tanácsadó feladatait magára vállaló központ Magyarország szívében, a kiváló mezőgazdasági adottságú Mezőföldön, Hantos településtől 3 km-re található.

Az itthon és külföldön egyaránt ismert és elismert Kishantosi Vidékfejlesztési Központ sok szempontból rendhagyó intézmény. Rendhagyó, mert valódi alulról jövő civil kezdeményezés alapján a helyi közösségben gyökerezik. Az ötlet megszületése (1991.) óta folyamatos, következetes munkával, kitartó harcok árán sikerült létrehozni. Létrehozása abból a meggyőződésből fakadt, hogy az értelmiség felelős azért a közösségért, melynek tagja, ezért az alapítók olyan központot álmodtak, mely a helyi társadalom felemelkedését szolgálja, és naprakész tudással segíti az embereket. Az elképzelés Bolye Ferenc mezőgazdasági technikus dán népfőiskolai tapasztalataira és Ács Sándorné agrármérnök, környezetvédelmi szakmérnöki, ökológiai tanulmányaira épül.

Bolye Ferenc dán kapcsolatai alapján 1992-ben Hantos és a dán Velling között testvér-falusi kapcsolat jött létre. A Dániában járt és a népfőiskolák jelentőségét megértő helyi emberekkel alapították 1992-ben a Mezőföld Népfőiskolai Társaságot, mely az ún. Kishantosi Kastélyt reprezentatív vadászkastélyból a dán népfőiskolák elveit alkalmazó felnőttoktatási központtá, népfőiskolává alakította, és 1995. óta önálló intézményként működteti.

Egyik legjelentősebb - 1994. óta folyó " programjukban eddig több mint 200 magyar fiatalnak biztosítottak több hónapos dán népfőiskolai ösztöndíjat a fenntartható fejlődés és a demokrácia dán példáinak tanulmányozására. A Kishantosi Népfőiskola a legváltozatosabb hazai és külföldi csoportoknak (gazdáknak, helyi embereknek, vidékfejlesztési szakembereknek, középiskolai és egyetemi csoportoknak, munkanélkülieknek) szervez programokat a fenntartható fejlődés, vidékfejlesztés és az ökológiai gazdálkodás témakörében. 

A népfőiskolai központot körülöleli egy 452 hektáros ökológiai mintagazdaság, mely a német kormány szakmai támogatásával indult - német és magyar szakértők tervei alapján. A népfőiskolán a hallgatók megismerhetik a fenntartható vidékfejlesztés és az ökológiai gazdálkodás elméletét, majd kisétálhatnak a mintagazdaságba, ahol megismerhetik mindezt a gyakorlatban is. A mintagazdaság 21 éve bio módon művelt területei EURO BIO és BIO SUISSE minősítéssel rendelkeznek, sokféle vetőmagot termel hazai és külföldi piacra. A szerteágazó nemzetközi kapcsolatok segítségével több nemzetközi programot bonyolítottak. A nemzetközi elismertséget jelzi az is, hogy 6 európai ország nagykövetségének szakemberei tanulmányozták már a Kishantoson folyó munkát, mely komplexitásában Európában is egyedülálló. Látogatást tett Kishantoson a Bundestag Környezetvédelmi Bizottsága, de ázsiai országok szakértői is megfordultak már Kishantoson.

Ezt a központot ítélte megszűnésre a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, melynek a közvagyon jó gazda gondosságával és a közérdek figyelembevételével való kezelése lenne a feladata. Esete jól példázza, hogy a döntések a közérdek ellenében történnek, mert ugyanabban a pályázati rendszerben, melyben műkörmösök, szociálpedagógusok, építési vállalkozók, autószerelők és tetőfedő nádaratók jelentős területeket nyerhettek, Kishantos mintagazdasága elveszítette minden földjét. És Varga Gábor, a térség fideszes országgyűlési képviselője, aki 2010 nyarán a választásokat követően a helyszínen személyesen köszönte meg a neki nyújtott támogatást, és olyan értéknek nevezte Kishantost, ami feltétlenül támogatásra érdemes, most egyetért annak likvidálásával.[1]

Hogyan is írták ki és bírálták el a kishantosi földek bérleti pályázatait"

A pályázatot 2012. október 10-én annak ellenére hirdették meg a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság földjeire, hogy a szerződése csak 2013. október 31-én járt le. Erre addig nem volt példa. Annak ellenére hirdették meg a kishantosi földeket, hogy Sebestyén Róbert, az NFA akkori elnöke írásba adta a kishantosiaknak, hogy az AKG kötelezettség 5. évének teljesítését, a szerződés lejárta után a maximum egy évre adható megbízási szerződés útján való hasznosítással látja biztosíthatónak. Az egybefüggő, tudományos igényességgel megtervezett gazdaság földjeit tíz részletben hirdették meg.

A kishantosiak mind a 10 birtoktestre benyújtották pályázatukat. Ez másolatokkal együtt 3.200 oldalnyi anyag összeállítását igényelte, ebből 1.200 oldal eredeti aláírással. A pályázat költsége közel kétmillió forint volt. (Meg kell említeni, hogy a másfél millió forintos pályázati biztosíték visszafizetésére egy évet kellett várniuk, a pályázati kiírás ugyanis nem tartalmaz határidőt a visszafizetésre.)

A beadási határidő 2012. november 26, a pályázatok nyilvános bontása 2012. december 3-án volt. A bírálatra szabott idő a pályázati kiírás szerint 60 nap volt, mely 2013. január 26-án járt le. Január 22-én a kishantosiak értesítést kaptak, hogy két pályázatot érvénytelennek nyilvánítottak. A pályázatok eredményéről azonban csak 2013. április első napjaiban értesültek. Ekkor derült ki, hogy a KVK minden földjét elveszítette.

A pályázat bírálói annak ellenére nem vették figyelembe a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ tevékenységének, a földek ökológiai mintagazdaság céljaira való használatának speciális, egyedi és kiemelt illeszkedését a "Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020" és az NFA törvény földbirtok-politikai irányelveihez, hogy ez az illeszkedés a pályázati kiírás szerint kiemelt követelmény volt. Nem voltak továbbá tekintettel olyan egyéb, fontos szakmai és gazdasági szempontra sem, mint amilyen pl. az AKG kötelezettségvállalással járó EU-s támogatási követelmények, vagy pl. a terület EURO BIO és BIO SUISSE minősítése. Az alábbiakban lássunk néhány ilyen, a pályázatok kiírásánál és különösen elbírálásánál figyelmen kívül hagyott szempontot.

*  A Központ ökológiai mintagazdasága speciálisan és egyedi módon illeszkedik a "Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020"[2] két kiemelt fejezetéhez is:

7.4.1. Ökológiai gazdálkodás program (76.oldal)

-   [...] bemutató öko-gazdaságok létesítésének ösztönzése       

7.7.4. Modell gazdaságok, tájközpontok agrár " szaktanácsadás program (102-103. oldal)

-   [...] bemutató, térségszervezési szerepet vállaló, fenntartható vidékfejlesztést oktató tájközpontok fejlesztése.

-   Bemutató gazdaságok [...] fejlesztése, szakmai programjaik támogatása, kiemelten az ökológiai gazdálkodás, tájgazdálkodás területén.

*  A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ pályázatának bírálat során nem vették továbbá figyelembe az NFA törvény (2010. évi LXXXVII. Tv) 15. § (3) bekezdés "c..., "d" és "s" pontjait, az azokban rögzített birtokpolitikai irányelveket sem, melyek egyebek mellett rögzítik, hogy kiemelt feladat:

-   c) környezetbarát, a fenntartható gazdálkodást szolgáló termelés földhasznosítás oldaláról történő támogatása;

-   d) a mezőgazdasági rendeltetésű földterületek művelésben tartásának elősegítése, a mezőgazdasági termelés összehangolása a természetvédelem, a környezetvédelem, a talajvédelem [...] szempontjaival,

-   s) különleges rendeltetésű (különösen oktatás, kutatás,) gazdaságok működéséhez kedvezményes termőföld biztosítása.

*  A bírálók azt is figyelmen kívül hagyták, hogy a terület agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) 5 éves kötelezettségvállalás alatt van, amint az a pályázati adatlapon jelölve volt.  Ezek a kötelezettségek a gazdaság egészére vonatkoznak, egy-egy táblára nem értelmezhetőek. A pályázatban nem volt követelmény az ökológiai gazdálkodás folytatása, valószínűleg azért, mert ha szerepelt volna, akkor a Kishantosi Nonprofit Kft. kétséget kizáróan előnyt élvezett volna. A nyerteseket később - a botrányos döntések napvilágra kerülését követő általános felháborodás hatására " "beszélték rá..., hogy még egy évig vállalják a biogazdálkodást. (Ez abban a tekintetben is az állami földekre kiírt pályázatok figyelemre méltó visszásságainak egyik döbbenetes példája, hogy más kerülhet a szerződésbe, mint ami a pályázati kiírásban szerepelt.) A nyertesek azonban így sem tudtak megfelelni az AKG követelményeinek, ezért az előírt jogvesztő, augusztusi határidőig nem is jelentkeztek be a rendszerbe, így az AKG 5. évére járó 20.000.000 Ft-nyi támogatás elveszett, sőt az 5 éves teljes támogatási összeg is veszélybe került, amit - miután a vállalás teljesítését a földterületek elvonásával maga az állam lehetetlenítette el - vélhetően a magyar költségvetésnek kell majd az EU kasszájába visszafizetnie.

*  A bírálat során azt is figyelmen kívül hagyták, ami pedig a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság állami tulajdonú területeinek szakmai, tudományos és üzleti értékét jelentősen emeli, hogy földjei olyan - 21 éve BIO módon művelt - területek, amelyek EURO BIO és BIO SUISSE minősítéssel is rendelkeznek. Azzal, hogy a biogazdálkodás és az ahhoz szükséges szaktudás nem volt feltétel a pályázati kiírásban, mindezen minősítések elveszhetnek, mely ismét csak az állami tulajdonú területek értékének csökkenését jelenti. 

*  A terület feldarabolásakor figyelmen kívül hagyták a bírálók azt is, hogy a BIO-SUISSE követelményrendszernek, mely Európában a legszigorúbb, a nyertesek még akkor sem tudnak megfelelni, ha bio módon próbálják művelni a területeket, mert a BIO-SUISSE szabályoknak a kishantosi gazdaság egésze tudott megfelelni jelenlegi formájában, darabolva már nem alkalmasak sem a gazdaságok, sem a területek erre. Ezzel tehát felbecsülhetetlen érték vész el, amit nem lehet másként, csak - amint azt a mintagazdaság tette - évek hosszú, lelkiismerete, szívós munkájával és szaktudással ismét visszaszerezni, ha egyáltalán lehetséges.

*  A 2013 júniusában elfogadott földforgalmi törvény egyetlen magánszemélynek 600 hektár többlet terület használatát engedélyezi, ha vetőmagot termeszt. Ezt a szempont a bio-vetőmag termeléssel foglalkozó, nonprofit, közhasznú, hagyományos kincstári birtokfunkciókat ellátó tájközpont  Kishantosi Ökológiai Mintagazdaságának megítélésénél láthatóan fel sem merül, nem hogy többlet területet nem kap, hanem az általa eddig használt 452 ha területet is elveszik.

*  A Kishantosi Nonprofit Kft. rendelkezik a 452 hektár megműveléséhez szükséges korszerű gépekkel, melyek a döntés miatt feleslegessé válnak, ugyanakkor a nyertes pályázók között vannak olyanok is, akik nem renelkeznek az elnyert terület megműveléséhez szükséges gépekkel (HU21-10240, HU21-10242, HU21-10246 sz. pályázat nyertesei)

*  Speciális bio-vetőmag és árunövény termesztő, valamint oktatási, bemutatási tevékenységével éves szinten az idénymunkásokat is beleszámítva 15 embernek ad munkát. Ezek a munkahelyek most megszűnnek.

*  A pályázat bírálói figyelmen kívül hagyták Hantos község érdekeit is annak ellenére, hogy a pályázathoz mellékelték Hantos polgármesterének támogató levelét. Hantos település számára is súlyos veszteség messze földön híres központjának, munkahelyeinek, adóbevételeinek elvesztése. A területek elvesztése felbecsülhetetlen károkat okoz a Kishantosi Nonprofit Kft-nek, Hantosnak és a térségnek - földönfutóvá teszi a központot létrehozó áldozatos munkát végző munkatársakat

*  Végül, de nem utolsó sorban a pályázat bírálói figyelmen kívül hagyták, hogy a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. nem tőkés társaság, hanem hagyományos kincstári - tájfejlesztő, bemutató, oktató, tanácsadó - feladatokat ellátó, a környezete gazdálkodó családjait és helyi közösségeit segítő közhasznú szervezet, amely a területeket közcélra használja, a területek műveléséből származó bevételeit nem osztja ki, hanem a közcélú tevékenységre forgatja vissza.

Mindezek figyelmen kívül hagyásával születtek meg a döntések a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság 10 pályázatban meghirdetett összesen 452 hektáros területére. A kishantosiak pályázatát - a visszavont 2 pályázat után fennmaradt - mind a 8 esetben ugyanazzal az "indokkal" utasították el: "a pályázati kiírásban közzétett szempontok szerinti részletes értékelés alapján nem ön nyújtotta be a legjobb ajánlatot".

Kik nyerték el a kishantosi földeket"

A nyertes pályázók bemutatása és értékelése előtt el kell mondani azt, hogy Mezőfalva, Hantos és Sárbogárd településekről hozzávetőlegesen mintegy 50 gazda pályázhatott volna, de az igazi családi gazdaságok tiszteletben tartják a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ őket szolgáló tevékenységét, ezért nem is pályáztak a kishantosi földekre. A nyertesek és megszerzett területeik fő jellemzőit az alábbi táblázat foglalja össze:

A VM nyilatkozatai szerint "az NFA nyolc kisebb helyi gazda gondjára bízta Kishantos sorsát a Nemzeti Vidékstratégia elveinek megfelelően.... A VM szerinti "nyolc kisebb helyi gazda":  

-   egy 2.900 hektáros konvencionális gazdaság,

-   egy bálás ruha kereskedő,

-   egy építési vállalkozás 160 km-ről ide telepítve (még pályázni sem lett volna jogosult),

-   Mezőfalva polgármestere, aki szintén nem gazdálkodik, de "befolyásos ember...,

-   egy sárszentágotai gazda 25 km-ről, aki szerint nem lehet bio módon gazdálkodni"

-   3 sárbogárdi gazda - 20 km-ről

A nyertesek rövid bemutatása:

1.)      Simon-Hornok Réka: férje, Simon Károly tulajdonosa, apósa Simon László tulajdonosa és vezető tisztségviselője a 2.900 hektáron gazdálkodó SIMON Mezőgazdasági Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nek (Cégjegyzékszám 07-09-009562.) Mindhárman azonos lakcímen élnek. Simon-Hornok Réka ügyintézőként alkalmazottja a Simon Kft-nek. Tekintettel arra, hogy a pályázatban az elnyert területtel együtt a felső korlát 1.200 hektár volt " ezzel a pályázattal tulajdonképpen kijátszották a szabályokat, mert a valóságban a nyertes a 2.900 hektáros cég.

2.)      Barabás János: Sárszentágotáról pályázott, ami 25 km-re van Hantostól. Kérdés, hogy ha mindenben megfelelt, akkor miért nem a gazdaságához közelebbi földeket nyert" Annál is inkább felmerül ez a kérdés, mert Sárszentágotán az általa helyben elnyert 6,6 ha-on kívül egy nagyobb birtoktestet is meghirdettek, amit ráadásul nem is helybeli nyert, hanem Nagy Péter Abáról, aki egyébiránt - bizonyára véletlenül - Nagy Jánosnak, az NFA korábbi alelnökének, Sebestyén Róbert felmentését követően jelenlegi elnökének unokaöccse. A szülei, dr. Nagy Péter (Nagy János testvére) és dr. Nagy Péterné  " a 2011-es SAPS támogatás alapján - több, mint 250 ha területet műveltek, így a család a pályázaton elnyert területtel együtt immár legalább 378 ha-on gazdálkodik.

3.)      Márok Csaba: Mezőfalva polgármestere, a térségi pályázati pénzek felett rendelkező Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület elnöke, ebben a minőségében Vizi Dániel (egy másik nyertes, a Mező Vidék Bt. beltagja és vezető tisztségviselője) főnöke is. Feleségével, Márokné Szatmári Ilonával együtt 2013. január 21-ével ugyancsak a SIMON Mezőgazdasági Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. felügyelő bizottsági tagjává vált, így tehát a valódi nyertes ennél a pályázatnál is áttételesen a Simon Kft. Érdekes ...véletlen..., hogy éppen másnap kelt az értesítés arról, hogy 2 pályázatot érvénytelenné nyilvánítottak. (http://www.kishantos.hu/userfiles/file/nfa/HU21-10243.PDF és http://www.kishantos.hu/userfiles/file/nfa/HU21-10244.PDF) Valószínűleg ekkor döntöttek az összes kishantosi földről, mert a bírálatra szabott határidő január 25-én járt le. A többi pályázat eredményéről azonban csak április első hetében - a kamarai választásokat követő héten - kaptak értesítést a kishantosiak. (http://www.kishantos.hu/userfiles/file/nfa/HU21-10240.PDF)

4.)      Lakatos Huba: tulajdonos és vezető az alábbi - rongy kereskedelemmel foglalkozó - Budapest és Iszkaszentgyörgy székhelyű cégekben GLH Kft. (Cg. 01-09-959901 ), Hunyadi és Társa Kft. (Cg 07-09-002764)

5.)      Szabó Zsolt: fiatal, állattartó családi gazda Sárbogárd - Kislókról, háttérben a holland tulajdonú Hunland-Trade Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Kft. (Cg 13-09-080206) áll (helyben közismert információ). A nyilvánosságra hozott pályázati eredményen megtévesztésre alkalmas hamis cím szerepel. Kérdés továbbá, hogy ha a pályázata mindenben megfelelt, akkor miért nem sárbogárdi földeket nyert" Annál is inkább felmerül ez a kérdés, mert Sárbogárdon eddig már több, mint 300 ha állami földterületet adtak bérbe, aminek nagy részét nem családi, egyéni gazdaság, hanem egy tőkés társaság, a Széra Kft. szerezte meg. Az a cég, amely állattartással nem foglalkozik, több száz ha-on gazdálkodik, és amely így a Sárbogárdon meghirdetett igen magas földértékű, kiváló termőképességű és egyúttal legnagyobb blokk, összesen 132 ha bérleti jogát szerezte meg. De a sárbogárdi nyertesek között vannak Cecéről, Kislángról és Soponyáról is, csak Szabó Zsolt nem szerepel köztük.

6.)      Szőnyegi Tamás: Sárbogárdról pályázott, amely 20 km-re van Hantostól. Vele kapcsolatban is jogos lehet a kérdés, hogy ha pályázata mindenben megfelelt, akkor miért nem sárbogárdi földeket nyert" Annál is inkább felmerül ez a kérdés, mert Sárbogárdon eddig már több, mint 300 ha állami földterületet adtak bérbe, aminek nagy részét nem családi, egyéni gazdaság, hanem egy tőkés társaság, a Széra Kft. szerezte meg. Az a cég, amely állattartással nem foglalkozik, több száz ha-on gazdálkodik, és amely így a Sárbogárdon meghirdetett igen magas földértékű, kiváló termőképességű és egyúttal legnagyobb blokk, összesen 132 ha bérleti jogát szerezte meg. De a sárbogárdi nyertesek között vannak Cecéről, Kislángról és Soponyáról is, csak Szőnyegi Tamás nem szerepel köztük.

7.)      Bodoki György: Sárbogárdról pályázott, ami 20 km-re van Hantostól. Vele kapcsolatban is jogos lehet a kérdés, hogy ha pályázata mindenben megfelelt, akkor miért nem sárbogárdi földeket nyert" Annál is inkább felmerül ez a kérdés, mert Sárbogárdon eddig már több, mint 300 ha állami földterületet adtak bérbe, aminek nagy részét nem családi, egyéni gazdaság, hanem egy tőkés társaság, a Széra Kft. szerezte meg. Az a cég, amely állattartással nem foglalkozik, több száz ha-on gazdálkodik, és amely így a Sárbogárdon meghirdetett igen magas földértékű, kiváló termőképességű és egyúttal legnagyobb blokk, összesen 132 ha bérleti jogát szerezte meg. De a sárbogárdi nyertesek között találunk Cecéről, Kislángról és Soponyáról is, csak Bodoki György nem szerepel köztük.

8.)      Mező Vidék Bt.: a pályázat meghirdetésekor, 2012. október 10-én még Salgó Közmű Bt. néven salgótarjáni építési vállalkozás volt 160 km-re Kishantostól (!). A pályázati kiírás szerint "a pályázatban - b.) olyan jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vehet részt: ba) amelynek a pályázat benyújtását megelőző adóévben a bevétele több mint 50 %- ban a Tft. 3. § k9 pontja szerinti mezőgazdasági tevékenységből származott." Ennek alapján a Mező Vidék Bt. (Cg. 07-06-015441), NEM VEHETETT VOLNA RÉSZT a pályázatban, mert még  a pályázat benyújtásakor sem volt mezőgazdasági tevékenysége. A Mező Vidék Bt. beltagja, és vezető tisztségviselője Vizi Dániel (Sz: 1986.06.04., Lakcím: 2432 Szabadegyháza, Thán Károly utca 4. fsz.2.) tulajdonos és vezető tisztségviselő a Ménesmajor Manufaktúra Kft-ben is (Cégjegyzékszám: 07-09-008399, Székhely: 2432 Szabadegyháza, Thán Károly utca 4. fsz. 2.). Ez a "vándor cég" az alábbi táblázatban látható módon székhelyét folyamatosan változtatva nyert "helyi gazdaként" különböző településeken földeket, majd odébbállva újabb földekre pályázott, így kijátszva a helyben lakásra vonatkozó pályázati feltételt. Figyelemreméltó az a tény is, hogy a Hantos község területén kiírt pályázatokra összesen 12 pályázatot nyújtottak be Vizi Dániel cégei. A pályázatok 11 esetben nem bizonyultak elég jónak - 1 esetben viszont igen. Ez ellentmond Kutasi Istvánnak, az NFA Fejér megyei vezetőjének azon magyarázatának, amivel azt indokolta, hogy hogyan nyerhetett Mészáros Lőrinc, Felcsút polgármesterének minden pályázata. Kutasi úr ugyanis erre a kérdésre az NFA EB belső vizsgálati jegyzőkönyve szerint azt válaszolta, hogy "ha jó a pályázat, akkor az minden esetben jó....[3]

Vizi Dániel másik cége, a Ménesmajor Manufaktúra Kft által elnyert területek Fejér megyében

Település	Pályázat száma	Elnyert terület (ha)	A nyertes pályázó neve	A nyertes pályázó lakcíme	A hirdetmény dátuma
Perkáta	HU21-10077	25,3	Ménesmajor Manufaktúra Kft.	2457 Adony, Kossuth u. 23.	2012.02.01
Rácalmás	HU21-10068	19,7	Ménesmajor Manufaktúra Kft.	2457 Adony, Kossuth u. 23.	2012.02.01
Székesfehérvár	HU21-10224	14,3	Ménesmajor Manufaktúra Kft.	8000 Székesfehérvár, Havranek J u. 20. 2/2.	2013.02.15
Székesfehérvár	HU21-10238	15,5	Ménesmajor Manufaktúra Kft.	8000 Székesfehérvár, Havranek J u. 20. 2/2.	2013.02.15
Lovasberény	HU21-10216	38,3	Ménesmajor Manufaktúra Kft.	8000 Székesfehérvár, Havranek J u. 20. 2/2.	2013.02.15

v  A döntések fogadtatása

A döntéseket először döbbenet, majd általános felháborodás és - a közmédia és a kormánypárti sajtó teljes hírzárlata, blokádja ellenére - egyre jobban szélesedő tiltakozás kísérte. A történések pontos időrendi leírása Kishantos honlapján megtalálható.[4] Ezek közül ehelyütt csak néhány fontosabb csomópontot emelek ki.

Április 24. " KVK sajtótájékoztató

A pályázatait elutasító határozatok kézhezvételét követően a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ (KVK) nagy érdeklődés mellett sajtótájékoztatót tartott Budapesten. A központ vezetői, Ács Sándorné és Bolye Ferenc beszámolt a Központ tevékenységéről és a történtekről, majd a nyerteseket is részletesen bemutatta.[5] A sajtóeseményen részt vett és hozzászólt Hetzmann Róbert (Váralja Szövetség), Ertsey Attila (Élőlánc Magyarországért), Ángyán József (ogy. képviselő) és ifj. Zlinszky János (egyetemi docens) is.[6] A hozzászólásokat kérdések és válaszok követték. A jelenlévők túlnyomó többsége támogatásáról biztosította a Központ munkatársait és programját. Érdekes színfolt volt, hogy a sajtótájékoztatón megjelent és videó-felvételeket készített az NFA egyik munkatársa is, aki azonban a kérés ellenére sem volt hajlandó az ügyben véleményt nyilvánítani. Vélhetően csak tudósítania kellett a vezetést a történtekről.

Május 3. - levél Polt Péter legfőbb ügyésznek - feljelentés

Ács Sándorné, a KVK egyik ügyvezetője levélben fordult a legfőbb ügyészhez, melyben az NFA által az állami földekre meghirdetett pályázatokkal, azok egyik nyertesével és a feltételezett összefonódásokkal kapcsolatosan feljelentést tett ismeretlen tettes ellen. Az Ügyészség iránymutató válaszában illetékességből a VM miniszteréhez irányította a feljelentőt.

Május 6., 21. - írásbeli kérdés a VM miniszteréhez

"Miért kell lerombolni a fenntartható fejlődés, az ökológiai gazdálkodás és a népfőiskolai képzés nemzetközi rangú központját, a Nemzeti Vidékstratégia - 2020 fő célkitűzéseinek és több programjának megvalósítását komplex módon szolgáló, közhasznú tevékenységet végző, non-profit Kishantosi Vidékfejlesztési Központot..." - címmel írásbeli kérdéssel fordultam a vidékfejlesztési miniszterhez, melyben a döntéssel kapcsolatosan több részkérdést is megfogalmaztam.[7] A miniszter nevében megküldött, Budai Gyula által jegyzett írásbeli válasz a kérdéseimmel érdemben nem foglalkozott, hanem részben a VM által alkalmazott sztereotip hamis érveket ismételte meg.[8]

Szeptember16. " jó hírneve védelmében bírósághoz fordult Kishantos

A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. közleményben tudatta,[9] hogy a kormányzati nyilatkozatok valótlan állításai miatt - amelyekkel az NFA és a VM a földbérleti pályázatokkal kapcsolatos döntéseit próbálta a közvélemény előtt igazolni - jó hírneve megsértése okán bírósághoz fordult. 

Szeptember 18. " Zöld Pók videó-összeállítás - "Likvidálják az ökológiai mintagazdaságot!" 

A Greenpeace Magyarország és más civil szervezetek összefogást hirdetnek Kishantos megmentéséért. A Zöld Pók a felhívás alátámasztására videó-összeállítást készített, és azt közzétette az interneten.[10] Az összeállítást e jelentés kéziratának zárásáig több mint 21 ezer látogató tekintette meg.

Október 2. " nyílt levél és civil felhívás Kishantos megmentéséért

12 kezdeményező civil szervezet nyílt levélben fordult a közvéleményhez és az ország vezetőihez Kishantos megmentéséért. A kezdeményezést aláíró szervezetek és személyek elfogadhatatlannak tartják a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) döntését, melynek alapján a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ ez év november 1-jétől egyetlen hektár állami föld bérletére sem lesz jogosult az eddig általa művelt területből. Megállapítják, hogy ez egyenlő az európai hírű biogazdaság és népfőiskola halálos ítéletével. Egyúttal kijelentik, hogy minden eszközt felhasználnak, hogy a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ tovább folytathassa az egész társadalom érdekében végzett, nemzetközileg is elismert tevékenységét.[11] Egyidejűleg meghirdetik a Szövetség Kishantosért mozgalmat.[12]

Október 5. - panasztétel a VM miniszteréhez

A legfőbb ügyész iránymutatása valamint a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 4. § (1) bekezdése szerint a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ ökológiai mintagazdaságának földjeire meghirdetett pályázatok elbírálásának és eredményének ügyében panasztétellel fordult Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterhez. A panasztétel részletes kifejtése és indoklása végén az ügy kivizsgálását és a pályázatok felülbírálását kérte.[13]

Október 17. " a Greenpeace és a KVK közös sajtótájékoztatója

Közös sajtótájékoztatót tartott és demonstratív akciót hajtott végre Kishantoson a Greenpeace és a KVK. Szegfalvi Zsolt, a Greenpeace Magyarország igazgatója a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. egy Európában is egyedülálló és egységes modellt hozott létre, amely jól bizonyítja, hogy a fenntarthatóság működik. Jelezte, hogy világszerte másfél évtizede folytatnak kampányt a génmódosított termények ellen, amelyek a vegyszer-intenzív mezőgazdaság szimbólumai. Kishantos ennek ellenkezőjére ad bizonyítékokat, ezért akarja a szervezet minden erejével megvédeni. Az igazgató szerint Kishantos nemzeti kincs és hungarikum, ezért eltökéltek a gazdaság megmentésében. A Greenpeace Magyarország 52 civil szervezettel együtt hisz abban, hogy a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ ellehetetlenítéséről hozott döntés visszafordítható, a mintagazdaság fennmaradhat, és továbbra is művelheti a földeket.

Tiltakozásuk jeléül egy 500 méter hosszú, 150 méter széles "Save Kishantos" feliratot helyeztek el a központ földjén, amely a magasból jól látható. Akciójuk másik részében a jelenlévők búzát vetettek el, hogy ezzel is mutassák: a központ még jelentős anyagi kockázatot vállalva is mindent megtesz azért, hogy a területen a legmagasabb szintű ökológiai gazdálkodás fennmaradjon. Rodics Katalin a Greenpeace Magyarország regionális kampányfelelőse kiemelte, hogy a központ 21 éve termel élelmiszert bio módon, miközben nem szennyezik a talajt, a levegőt és a vizeket. Működésük során bizonyították, hogy nagyüzemi méretekben is működtethető a vegyszermentes mezőgazdaság. Megjegyezte, hogy az NFA döntésével 8 ember állandó és további 50-100 ember alkalmi munkáját veszik el.[14]

Október 20. - interjú a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaságot tervező német szakértővel

1995-ben német-magyar kormányközi megállapodás és megbízás alapján Dr. Friedhelm Feindt úr, a türingiai Mühlhausen város melletti Gut Sambach biodinamikus farm alapítójának tervei és szakmai irányítása mellett indult el a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság. Az interjúban egyebek mellett elmondta, hogy a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság " melynek területi tervezettsége és ökológiai egysége precízen kivitelezett, szisztematikusan és organikusan felépített - nagy múltra tekint vissza és nemzetközi rangra méltó.[15]

Október 31. - Mangel Koppány figyelemfelhívó demonstrációja

Kishantos ügye az utca emberét és a fiatalokat is megérintette. Mangel Koppány - mint elmondta - magánemberként és senkivel nem egyeztetve, meztelenre vetkőzve "Kishantos, csak a testemen át!"feliratú táblát maga elé tartva demonstrált Budapest belvárosában. Nem kell félni és ki kell állnunk az értékeinkért - mondta. Kishantos a jelen és a jövő generációk számára felbecsülhetetlen érték, és a helyi közösségekből táplálkozik, azokat segíti. A politikától semmi nem várható. Nekünk magunknak kell tennünk a változásokért.[16]

November 4." a terület átadásának NFA által kitűzött napja

A terület átadására az NFA november 4-e, hétfő 9 órát jelölte meg. Az erről szóló értesítésben helyszínként a kishantosi bejáró melletti tábla sarkát jelölték meg A Központ vezetői e napon 8 óra 30 percre hívták a támogatóikat Kishantosra.[17] Nagy tömeg gyűlt össze, és várakozott türelmesen a szemle lezárultára. Az NFA képviselői nem tájékoztatták a Központ vezetőit arról, hogy a következő sarkon az NFA által odarendelt  "nyertesek... várakoznak terepjáróikkal, és a területbejárás során, mint egy farkas-horda kísérték az NFA és a Kishantosi Vidékfejlesztési  Központ hivatalos képviselőit. A szemle végén, a tábla szélén állva az NFA anélkül akarta a pályázaton nyertes új bérlőknek a területeket átadni, hogy az átadás-átvétel folyamatát a Kishantosi Vidékfejlesztési Központtal lezárta volna. Egy előre elkészített (!) jegyzőkönyvet húztak elő, melyre rá volt vezetve az NFA képviselőinek és a nyerteseknek a neve - de a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ képviselőjének aláírása nem. Ács Sándorné ügyvezető tiltakozásának adott hangot, és követelte a hivatalos folyamat lezárását. Követelésére kézzel rávezették az előre megírt jegyzőkönyvre, hogy a területeket nem adta át, így azt az NFA képviselői nem vették át - végül ott a tábla szélén ezt írták alá 11-en az NFA és a nyertesek nevében. Az NFA képviselői csak ezután voltak hajlandóak bemenni a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ irodájába, ahol Ács Sándorné ügyvezető felolvasta azt a feljegyzést, melyben arról nyilatkozik, hogy 9 indok miatt a területeket az NFA képviselőinek nem adja át. A feljegyzést az NFA képviselői átvették " Kutasi István kézjegyével igazolva - és a jegyzőkönyvhöz csatolták. Azok a ...nyertesek..., akik kint a tábla szélén aláírták a jegyzőkönyvet, de a kishantosi irodába már nem voltak hivatalosak - nem is tudták, hogy az általuk aláírt jegyzőkönyv melléklete mit tartalmaz.[18] Mivel a Ptk. ide vonatkozó rendelkezései szerint amíg a felek közti elszámolás nem történik meg, és a korábbi bérlő igényeit ki nem elégítik, addig a korábbi bérlő marad birtokon belül, ezért a Központ vezetői a település jegyzőjétől birtokvédelmet kértek. A jelen lévő civil szervezetek és magánszemélyek a Szövetség Kishantosért mozgalmat megerősítették, és a Greenpeace aktivistái vezetésével Kishantos védelmére folyamatos, 24 órás őrjáratot szerveztek.

November 4." Szabó Rebeka önálló indítványa Kishantosról az Ogy. Mg. Bizottsága előtt

Szabó Rebeka független országgyűlési képviselő "A kishantosi biogazdálkodási és népfőiskolai program folytatásának lehetővé tételéről szóló, H/12787. számú határozati javaslat" címen benyújtott önálló indítványának  tárgysorozatba vételét kérte. Az indítványt a tárgykörben illetékes Mezőgazdasági Bizottság megtárgyalta és a kormánypárti többség szavazataival elvetette. A bizottsági ülésen magam is szót kértem. Erre " miután kérésem ellenére a házelnök már kitett a Mezőgazdasági bizottságból " csak akkor kerülhetett volna sor, ha a bizottság többségi szavazattal támogatta volna, hogy a nem bizottsági tag országgyűlési képviselőnek az elnök szót adjon. A kormánypárti többség azonban ehhez nem járult hozzá.[19]

November 5. " Az Európai Környezetvédelmi Iroda levele Orbán Viktor miniszterelnökhöz és Fazekas Sándor miniszterhez

Az Európai Környezetvédelmi Iroda Kishantos ügyében levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek és Fazekas Sándor miniszternek, melyben az ökológiai mintagazdaság és a népfőiskolai központ körüli történések miatt aggodalmát fejezte ki a két politikusnak. Emlékeztet azokra az értékekre, amelyeket Kishantos Európában is kimagasló szinten képvisel, továbbá felhívja a figyelmet a német és dán együttműködésben, európai forrásokat is felhasználva létrehozott központ esetleges megszűnésének kedvezőtlen nemzetközi vonatkozásaira. A Jeremy Wates főtitkár által jegyzett levél végül arra kéri a két vezető politikust, hogy az NFA döntését vizsgálják felül, vonják vissza, és garantálják a Központ kimagasló színvonalú munkájának, további működésének feltételeit.[20]

November 15. " a HírTV durva lejárató kampányba kezdett Kishantos és támogatói ellen

A kormány-közeli Simicska-médiaérdekeltség, a HírTV előbb "Célpont" majd "Soroló" című műsorában is durva lejárató kampányba kezdett Kishantos és támogatói ellen. A máshol készült szakmai lejárató felvételektől, csúsztatásoktól és szemérmetlen hazugságoktól hemzsegő műsorokra a Központ képviselői írásban[21] majd videó-üzenetben[22] reagáltak.

 November 25. - A Tiborcz testvéreket vendégül látó dán ökológiai gazdaság is csatlakozott a nyílt levélhez!

A mai napig (nov. 25) 279 szervezet és 18.510 magánszemély csatlakozott ahhoz a nyílt levélhez, amely követeli a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ területeit érintő földbérleti pályázat eredményeinek megsemmisítését, a Központ további működésének biztosítását. A csatlakozók között van Hellevad Vandmoelle, az a dán ökológiai gazdaság is, amely nagy szeretettel látta vendégül 2011 novemberében Orbán Viktor vejét és testvéreit a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ által szervezett tanulmányúton. Értetlenül állnak a magyar kormány döntése előtt.[23]

 

December 1. - Biogazdák, biotermék feldolgozók és forgalmazók csatlakozása és nyílt levele a kormányhoz valamint a közvéleményhez

A biogazdák, továbbá a biotermék feldolgozók és forgalmazók közössége Kishantos védelmében nyílt levélben fordult a Kormányhoz és a közvéleményhez, szolidaritásáról biztosítva a Központot, annak ökológiai mintagazdaságát és munkatársainak közösségét. Egyúttal csatlakozott a Szövetség Kishantosért mozgalom felhívásához.[24] Mint írják: "Hiszünk benne, hogy olyan közösséget alkotunk, amely nem mehet el szótlanul amellett, ha valamely megbecsült tagját éppen azért fenyegeti veszély, mert a szavát felemelte az elveiért, a közös elveinkért. Sem a közöny, vagy a beletörődés, sem az esetleges hátrányoktól való félelem nem lehet elegendő ok arra, hogy véleményünket elhallgassuk, szolidaritásunk vállalását elmulasszuk." Ezért " a más fórumokon is zajló tiltakozások résztvevőihez hasonlóan - e közösség is a leghatározottabban felszólítja az NFA és a VM vezetését, hogy semmisítse meg a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ területeit érintő földbérleti pályázatok eredményeit, és biztosítsa a mintagazdaság további működését.

December 10. - az ombudsman és helyettesének állásfoglalása

Székely László, az alapvető jogok országgyűlési biztosa és Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese, állásfoglalást juttatott el az MTI-hez. Ebben leszögezik, hogy Kishantos és az általa folytatott biogazdálkodás eredményeként évtizedek alatt létrejött környezeti értékek méltók az alkotmányos szintű védelemre.  A dokumentum szerint azt vizsgálták, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) eljárása során miként érvényesült a nemzet közös örökségét képező termőföld védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése, amit az alaptörvény is megfogalmaz. A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy az alkotmány által védett értékek esetén jogállami követelmény az ezekkel kapcsolatos eljárások, döntések és azok felülvizsgálatának átláthatósága, kiszámíthatósága. Székely László és Szabó Marcel a vidékfejlesztési minisztert intézkedési terv kidolgozására kérte.[25] Szabó Marcel az állásfoglalás tartalmát az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága Ellenőrző albizottságának december 18-i - Kishantossal is foglakozó - a bizottság kormánypárti tagjainak távolmaradása miatt tanácskozásként megtartott ülésén szóban személyesen is ismertette, és kérdésekre is válaszolt.[26]

December 18. - az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága Ellenőrző Albizottságának ülése

Kishantos esetének teljes körű áttekintésére az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága Ellenőrző Albizottságának ülésén - a jelen elemzés kéziratának zárása előtt 4 nappal - 2013. december 18-án került sor, melynek összehívását Lengyel Szilvia országgyűlési képviselő kezdeményezte. Bár az Albizottság kormánypárti képviselői távolmaradásukkal megakadályozták, hogy rendes, határozatképes ülést tartson,[27] ráadásul Bitay Márton államtitkár botrányos körülmények között, éppen akkor távozott, amikor Ács Sándorné elkezdte Kishantos hiteles történetének ismertetését,[28] ám az így konzultatívvá vált ülésről szó szerinti jegyzőkönyv és videó-felvétel is készült. A jegyzőkönyv az Országgyűlés honlapján megtalálható lesz, a videó-felvételek pedig az interneten megtekinthetők.[29] Számos elemző cikk és interjú is foglalkozik az üggyel, amelyek az interneten nagy számban és bőséges terjedelemben elérhetők.[30]

A kormányzat védhetetlen, elképesztő magyarázatai

E szélesedő tiltakozás hatására a kormányzat is kénytelen volt megszólalni, és képviselői - a döntést indokolva - folyamatosan változó és egyre elképesztőbb magyarázatokkal álltak elő. Lássunk ezek közül a csúsztatások vagy egyenesen hazugságok közül néhányat.

*         Az egyik legelképesztőbb és a közvéleményt tán legdurvábban és szándékosan félrevezető kijelentés, amely nem csak a miniszter szájából hangzott el,[31] hanem államtitkárai az Országgyűlésben képviselői kérdésekre reagálva is nem egyszer ismételgették,[32] hogy a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. egy "tőkés társasági formában működő nagybirtok". A Kormány pedig nem ad földet bérbe tőkés társaságoknak, hanem a kis, közepes családi gazdaságoknak, a helyben lakó, gazdálkodó családoknak, a "kérges tenyerű gazdáknak" és a fiataloknak adja az állami földek bérleti jogát. Nemcsak az döbbenetes, hogy nem tesznek különbséget a profitérdekelt tőkés társaságok és egy közhasznú, nonprofit szervezet között, hanem egyszerűen hazugság az az állításuk, hogy tőkés társaságok nem jutnak állami földbérlethez. Vizsgálataim alapján a későbbiekben részletesen is bemutatom, hogy - akár a pályázatos akár a pályázat nélküli megbízási szerződéses földbérleti rendszert nézzük - éppen a nagy tőkeérdekeltségek szerzik meg az állami földek többségét. Itt most az alábbi táblázatban csak néhány olyan valóban profitérdekelt tőkés társaságot sorolok fel, amelyek a földbérleti pályázatokon a KVK által használtnál nagyobb földterület bérleti jogához jutottak.

Néhány olyan tőkés társaság, amely a pályázati rendszerben a Kishantosénál nagyobb állami földterület bérleti jogához jutott

 

*         Súlyos, a közvéleményt szándékosan félretájékoztató állítás az is, amely a tárca vezetői " köztük Bitay - szájából több ízben is elhangzott, hogy "az állammal szemben majd" 30 millió forintos bérleti díjtartozást halmozott fel", amit csak peres úton sikerült az államnak a cégen behajtania.[38] Erre a hazugságra ehelyütt csak annyit szögezhetünk le, hogy Kishantosnak nincs, és soha nem is volt lejárt tartozása az állammal szemben az NFA és jogelődjei felé. Az indulásánál a közhasznú tevékenységére tekintettel kapott kedvezményt illetően támadt az állam és a KVK között jogvita, melynek bírósági szakasza 10 éven keresztül tartott. A KVK a pert jogerősen megnyerte, az ÁPV Rt azonban új pert indított, melyben a bíróság az állam javára döntött, és kötelezte Kishantost az eredeti 9 milliós összeg  kamatokkal megemelt összegének megfizetésére. A döntést követően Kishantos részletfizetési lehetőséget kért és kapott az állam nevében eljáró NFA-tól, melynek utolsó részletét 2013. decemberében kifizeti. A hamis állítást egyébiránt Kishantos többször és több helyen, majd egy részletes összeállításban[39] is cáfolta, és a VM ellen jó hírnév megsértése miatt pert indított.[40]  Egyébként, ha valóban nem fizettek volna, már rég nem működne a gazdaság. Az NFA-törvény világos rendelkezése szerint a 120 napnál régebben lejárt tartozás szerződéskötést kizáró körülmény.  Kishantos esetében ilyen kizáró ok nyilvánvalóan nem áll fenn, mert különben megszűnt volna a bérleti szerződése, és nem létezne a gazdaság. Ép ésszel és normális erkölcsi érzékkel rendelkező ember számára egyszerűen felfoghatatlan, hogy van bátorsága bárkinek, főleg állami szervek vezetőinek ilyen hazugságokat szemrebbenés nélkül terjeszteni.

*         Egy másik Bitay gyöngyszem, amely ugyancsak az Országgyűlésben hangzott el,[41] hogy lejárt Kishantos földbérleti szerződése. Nem tudtak mit tenni, ki kellett írják a pályázatot. Ezzel a területtel sem kivételezhettek. Nos amint azt e jelentés is több helyen bemutatja, 34.000 hektár állami földnek már évekkel ezelőtt lejárt a szerződése, de nem írtak rá ki pályázatot. Megbízási szerződéssel ismeretlen feltételekkel használják Zrt-k, Kft-k és magánszemélyek ezeket a földeket. Lepsény esetét pl. fentebb már bemutattam. Igaz, hogy ott Nyerges Zsolt és Simicska Lajos kormány-közeli nagy érdekeltségének járt le a szerződése, és éveken át újabb és újabb megbízási szerződéssel adták bérbe ugyanannak a Dél-Balaton Agro Kft-nek az állami földeket. Az NFA-nak tehát van törvényes lehetősége pályáztatás nélkül, megbízási szerződéssel is bérbe adni állami birtoktesteket. Mint látjuk, tömegével meg is teszi azt. A megbízási szerződéssel a 30-nál is több birtoktestet használó 109 érdekeltséget " melyek között 72 tőkés társaság, 15 szövetkezet és csupán 22 magánszemély illetve egyéni gazdaság van - e jelentés melléklete számba veszi. Álljon itt ezek közül mutatóban néhány - 50 db-nál több birtoktestet használó - tőkés társaság.

Pályáztatás nélküli megbízási szerződéssel példaképpen az 50 db-nál is több állami birtoktest bérleti jogához jutott tőkés gazdasági társaságok (Rt-k, Kft-k, Bt-k)

 

Bár a Kishantosi Nonprofit Kft-t Sebestyén Róbert levélben arról tájékozattta, hogy az AKG 5 éves kötelezettségének teljesítése érdekében a szerződés lejárta után lehetőségük lesz ilyen megbízási szerződést kötni, földjeire azonban már egy évvel a szerződés lejárta előtt (2012. október 10-én) kiírták a pályázatot. Egy másik lehetőség is lett volna arra, hogy Kishantosnak meghosszabbítsák a szerződését, ám az erre vonatkozó kérelmüket is elutasították. A 2013. évi LIX. törvény szerint ugyanis a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 18. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészült ki: "(1c) A haszonbérleti szerződés módosítása során a Tft. 12. § (2) bekezdését az e bekezdésben foglalt eltéréssel - a Tft. 13. §-ában foglalt korlátozásokra figyelemmel - kell alkalmazni. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlethez kötődő olyan közösségi vagy nemzeti forrásból folyósított mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési,valamint halászati támogatás esetén, ahol jogszabály a támogatás igénybevételének feltételéül meghatározott időszakra üzemeltetési vagy földhasználati kötelezettséget ír elő, a haszonbérleti szerződés az üzemeltetési vagy földhasználati kötelezettség időszakának végéig meghosszabbítható. A haszonbérleti szerződés időtartamának ilyen okból történő meghosszabbítása nem minősül új haszonbérleti jogviszony létesítésének....

*         Bitay azt is kijelentette, hogy a nyerteseknek még egy évig folytatniuk kell az ökológiai gazdálkodást. Egyébként Kishantosnak sem volt előírva az ökológiai gazdálkodás folytatása, ezt önmaga vállalta, senki sem kérte vagy kötelezte erre a KVK-t.[42] Nos az egy éves folytatási kötelezettséget, mint feltételt a pályázati kiírás nem tartalmazta. Ha tartalmazta volna, akkor Kishantos nyert volna, mert a nyerteseknek semmilyen biogazdálkodási tapasztalata nincs. Egyébként a kijelentés önmaga is arra utal, hogy a VM vezetésének fogalma sincs az ökológiai gazdálkodásról, hiszen annak céljával és lényegével nem egyeztethető össze az 1 év. És utána mi történik a területtel...  Ez szakmailag elfogadhatatlan. Az államtitkár ezen túl vagy nem tudja vagy szándékosan elhallgatja, hogy a német-magyar kormányközi együttműködésben elkészült tervek alapján 1998-ban megkötött szerződésben határozott kötelezettségként szerepelt, hogy a területeken biogazdálkodást kell folytatni. Ehhez a kötelezettséghez kötődött az a kedvezmény, melyet Szabó Csaba mulasztása miatt Kishantos elvesztett.

*         A VM államtitkára részéről elhangzott az is, hogy Kishantosnak nincs akkreditált képzése, valamint gyerekekről beszélt, és az állami szakképző intézetekhez hasonlította Kishantost.[43] Mindebből csupán az a szomorú tény állapítható meg, hogy az államtitkár nem tudja mi is a népfőiskola. Nem tudja, hogy a népfőiskola egy nem formális felnőttoktatási módszer, mely Dániából származik. 1844-ben indult az első népfőiskola Röddingben - itt tanult 1990-ben Bolye Ferenc, a kishantosi népfőiskola megálmodója. A dán népfőiskolák szellemi atyja N.F.S. Grundtvig nagy dán gondolkozó - az Ő nevét viseli az EU felnőttoktatási programja. A népfőiskola tehát nem szakképző intézmény - ezért nem is összehasonlítható ezekkel az intézményekkel. A népfőiskoláknak nem kötelező, hogy akkreditált képzésük legyen.  Kishantos regisztrált felnőttoktatási szervezet. A népfőiskolák a Közművelődési törvény hatálya alá tartoznak, mert a Magyar Népfőiskolai Társaság erőfeszítései ellenére Magyarországon még mindig nincs népfőiskolai törvény, rendezetlen a felnőttoktatás helyzete.[44]

*         Bitay államtitkár valóságos nyomozást folytatott Kishantos ellen, és az Országgyűlés elé terjesztette, hogy a Kishantosi Nonprofit Kft-nek az elmúlt évben a nonprofit tevékenységből nem volt bevétele.[45] Ennek egyszerű oka van. Kishantos ingyenesen nyújtja szolgáltatásait, legfeljebb az étkezés költségének megtérítését kéri. Államtitkár úr megkérdezheti a miniszterelnök családtagjait, akik közül többen is igénybe vették Kishantos ingyenes szolgáltatásait. A közhasznú szolgáltatások költségeit ökológiai mintagazdasága bevételeiből illetve adott feladatra esetenként elnyert támogatásaiból fedezi.

*         A vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár egyebek mellett arról is tájékoztatta a képviselőket, hogy nem talált a boltokban kishantosi terméket.[46] Ezzel bizonyította, hogy semmit sem tud a magyar mezőgazdaságról. Nem tudja, hogy az élelmiszer-feldolgozás néhány kivételtől eltekintve nem a gazdaságok kezében van, ezért a többségének nem található terméke a boltokban. Így nem található terméke a boltokban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egész magyar mezőgazdaságért felelős alelnöke, Zászlós Tibor által vezetett 9000 hektár állami földet használó Mezőfalvai Mezőgazdasági Zrt-jének sem. A Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság őszi búza, tönkölybúza, őszi zab, tavaszi bükköny, lucerna, facélia, vöröshere, hibrid kukorica bio vetőmag előállítását végzi a szántóföldi növénytermesztés részére. Ezek a vetőmagok sohasem kerülnek a boltok polcaira, mert ezeket a fémzárolás után 25-50 kg-os zsákokban, vagy 1 tonnás ún. big-bagekben szállítják el a gazdaságból hazai, illetve külföldi gazdaságokba. Magyarországon a KVK őszi búza vetőmagját a Martonvásári Elitmag Kft. forgalmazza. Egyébiránt szomorú tény az is, hogy bár a 2013. június 21-én elfogadott földforgalmi törvényben egyetlen magánszemély 600 hektárral több földet használhat, ha vetőmagot termel, Kishantostól viszont az összesen 452 hektár föld használati jogát elveszik. A vetőmagokon kívül a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság bio árunövény termesztést is folytat. Ebben az évben őszi búzát, tavaszi búzát, tönkölybúzát, napraforgót, lent, kukoricát termesztettek hazai és külföldi piacra. A kishantosi gabonákból készülnek a Piszkei Öko Kft. pékségének termékei, melyek országszerte megvásárolhatók a bio boltokban.

Nem folytatom, ugyanis a cáfolatok hatására folyamatosan változó állítások között alig találni olyant, amelynek legalább valamilyen köze lenne a valósághoz.[47] A "hazugság-coctail" egyes elemei pedig arra utalnak, hogy a terület ismeretei, de a saját Kormány által 2012-ben elfogadott Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia tartalmi elemei is teljességgel rejtve maradtak az irányító tárca vezetői előtt. Ezek során végigtekintve talán már nem is meglepő az a VM közlemény, amelyet a tárca sajtóosztálya tett közzé.[48] Első olvasatra értetlenül álltam a VM "Kishantoson ezen túl többen használják az állami földeket" címmel kiadott nyilatkozata előtt, amely éppen az NVS-2020-ra hivatkozva tartotta jó döntésnek a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és fenntartható, ökológiai mintagazdaságának likvidálását.

Döbbenetemnek akkor egy válaszközleményben magam is hangot adtam.[49] Legalább a tárca vezetői tudhatnák, hogy az NVS-2020 - melynek kidolgozását államtitkárként magam irányítottam - a kis- és közepes családi gazdaságokra és azok összefogására, a helyi gazdaság és társadalom megerősítésére alapuló vidékfejlesztést tűzi ki célul. Ehhez a kishantosi mintára megvalósuló tájközpont-hálózat létrehozását tartja szükségesnek.  Ezek a központok mintagazdaságból és népfőiskolából állnak. Fejlesztési, bemutatási, tanácsadási, felnőttképzési tevékenységükkel közfeladatokat látnak el. Segítik a gazdálkodó családok és közösségeik megerősödését, a falu, a vidék talpra állását. Nonprofit tevékenységük közhaszna a családoknál, a helyi gazdaság és társadalom szereplőinél jelentkezik. A közvagyont kezelő állam ehhez kedvezményesen földterületet biztosít. Aki a családi gazdaságokat az őket segítő, hagyományos kincstári birtokfeladatokat ellátó, közhasznú intézménnyel, a nonprofit tájközponttal összekeveri, ezért a földet alóla kihúzza, az nem csak hozzá nem értéséről tesz tanúbizonyságot, hanem mindannyiunk érdekében jobban teszi, ha távol tartja magát a vidéktől, a falutól és a földtől.

A kormányzati csúsztatások és hazugságok eme egyvelegének tételes cáfolatára egy videó-sorozattal magam is kísérletet tettem,[50] ám teljes körű áttekintésére az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága Ellenőrző Albizottságának ülésén - a jelen elemzés kéziratának zárása előtt 4 nappal - 2013. december 18-án került sor, melynek összehívását Lengyel Szilvia országgyűlési képviselő kezdeményezte. Bár az Albizottság kormánypárti képviselői távolmaradásukkal megakadályozták, hogy rendes, határozatképes ülést tartson,[51] ráadásul Bitay Márton államtitkár botrányos körülmények között, éppen akkor távozott, amikor Ács Sándorné elkezdte Kishantos hiteles történetének ismertetését,[52] ám az így konzultatívvá vált ülésről szó szerinti jegyzőkönyv és videó-felvétel is készült. A jegyzőkönyv az Országgyűlés honlapján megtalálható lesz, a videó-felvételek pedig az interneten megtekinthetők.[53]

Kishantos esete valóban az állami földbérleti rendszer minden betegségét, döbbenetes hibáját magán hordozó, elképesztő "állatorvosi lova", amely a meghirdetett néppárti föld- és birtokpolitika irányával ellentétes eredményt hozó, teljességgel elfogadhatatlan rendszer egyenes következménye. E rendszer abszurditására, szándékos vagy véletlen hibáira már maga - a lemondásomat majd az első botrányos esetek nyilvánosságra kerülését követően, még 2012 nyarán lefolytatott - belső vizsgálat, az NFA EB ez alapján összeállított, ám 2013 tavaszáig titokban tartott jelentése is világosan felhívta a figyelmet, és a kritikákat nagyrészt jogosnak ítélte. Megállapításai Kishantos esetét is jól magyarázzák. Ám maga ez a jelentés és a körülötte kialakult hazudozás is a rendszer groteszk, tarthatatlan, tragikomikus voltára utal.

Az NFA EB belső vizsgálata, annak mesebeli - "hol volt, hol nem volt" - jegyzőkönyve

2013 tavaszán több irányból is megerősített hír érkezett arról, hogy 2012 nyarán, az első két - a földbérleti pályázati rendszer botrányos eredményeit elsőként elemző és nyilvánosságra hozó - jelentésem közzétételét követően az NFA Ellenőrző bizottsága széleskörű belső vizsgálatot kezdett, melynek eredményeit őszre részletes jelentésben összegezte, és az NFA valamint a VM vezetéséhez eljuttatta. E jelentéssel kapcsolatban 2013. április 11-én írásbeli kérdéssel fordultam a vidékfejlesztési miniszterhez.[54] Nem feltétlenül ennek hatására, ám 5 nappal később, 2013. április 16-án, a IV. földügyi jelentés kéziratának lezárásával egy időben, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának Ellenőrző albizottsága április 16-ai ülésén az NFA Ellenőrző Bizottságának (NFA EB) elnöke, Dr. Péter Mihály ismertette az állami földbérleti rendszer NFA EB által lefolytatott vizsgálatának fő megállapításait.

Az NFA EB által megbízott két tagja - dr. Roszík Péter és Bacher János - által lefolytatott vizsgálatról és annak legfontosabb megállapításairól készült 11 oldalas vizsgálati jegyzőkönyvet[55] az albizottsági ülés végén kézhez is kaptuk! E jegyzőkönyv valamint az albizottsági ülésen az NFA EB elnöke szájából elhangzott tájékoztató és a kérdésekre adott válaszok alapján is megállapítható volt, hogy a pályázati rendszer a belső vizsgálat eredményei alapján is súlyos problémákat vet fel, melyekről a kormányzat hónapok óta mélyen hallgat, sőt épp az ellenkezőjét nyilatkozza. A fölbérleti pályázati rendszert, annak a földügyi, birtokpolitikai irányelvekhez és jogi szabályozáshoz való illeszkedését, a lebonyolítás és elbírálás rendszerét valamint nem utolsó sorban a pályáztatás eredményeit egyaránt részletező vizsgálati jegyzőkönyv például ilyen megfogalmazásokat tartalmaz:

*        A meghirdetett haszonbérbe adási rendszer "jó néhány torzító elemet megtartott. Ilyenek pl. a meglévő állatállomány abszolút mértéke szerinti számbavétel, amely a nagyüzemeknek kedvez. Ez az abrakfogyasztó fajok (sertés, baromfi) esetében - a nemzetközi gyakorlat alapján - nem is indokolható."

*         A pályázati elbírálás során alkalmazott "pontozás módja, az egyes elemek súlyozása valamint a szubjektíven adható pontok aránya véleményünk szerint erősen meghatározta az elbírálás kimenetelét."

*         A pályázatok elbírálására vonatkozó elnöki utasítás "nem tartalmaz semmilyen útmutatót az értékelő bizottságok számára a pontozás módjáról."

*         A vizsgálat szerint "egyes pályázók a magasabb pontszámok érdekében pénzügyileg nem kellően alátámasztott vállalásokat tettek, sőt olyan eset is előfordult, ahol különböző pályázatokon nyertes különböző személyek (apa - fiú - közös cég) ugyanazon gépre mindannyian megkapták a pontszámot."

*         Az állattenyésztő telepek működéséhez biztosítható termőföld "pontozása nem egyértelmű, megyénként eltéréseket tapasztaltunk, és egy sem felelt meg a pontozási segédletnek."

*         A gazdálkodási terv "2.7. Szakmai és gazdasági megalapozottság, illeszkedés a vidékfejlesztési stratégiához, a birtokpolitikai irányelvekhez és a pályázati felhívásban rögzített célokhoz" elnevezésű bírálati szempontját illetően "nincs egységes írásos utasítás a pontozás módjára, bár az NFA vezetőinek tájékoztatása szerint volt folyamatos konzultáció az elvekről. Egyértelmű véleményünk, hogy ez a szubjektíven értékelhető pont szinte minden esetben döntően befolyásolta a pályázat végeredményét.

-   Volt olyan megye (pl. B.A.Z.), ahol a szúrópróba szerű ellenőrzés szerint súlyozás nélkül számoltak rá pontszámot.

-   Sok esetben találtunk olyan bírálatot, amikor a győztes maximális pontszámot kapott, a többi pályázó pedig nem követhető meggondolások alapján jelentősen alacsonyabb pontszámot.

-   Esetenként fel nem lelhető indokok nélkül kaptak a nyertesek magas pontszámot, terveik nem voltak kiemelkedőek, sőt néhol hiányosak.

-   Értékelhető pénzügyi terv hiányában vagy olyan esetekben is lehetett kiemelkedő pontszámot kapni, ahol a terv - a pályázók által megadott adatokhoz vagy a csatolt mellékletekhez képest - belső ellentmondásokat tartalmaz."

*         Összességében a bírálati rendszerrel kapcsolatban megállapítják, hogy "a szubjektív módon adható pontszámok túlzó aránya valamint az, hogy bizonyos elemek elbírálására nincs egységes eljárási rend, befolyásolhatta a pályázatok kimenetelét."

*         A konkrét pályázati egységek odaítélésével, a súlyosan kifogásolt - elsősorban a Fejér és Veszprém megyei - esetek kapcsán pl. a következő megállapításokat teszi.

-   "A Fejér megyei, nagy nyilvánosságot kapott ügyekkel kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy a nyertes pályázók minden vizsgált esetben a gazdálkodási tervre adott szubjektív pontok nagy különbségével nyertek.

-   A nagy területet nyert pályázók egyetlen esetben sem veszítettek, valamint egyetlen egyszer sem pályáztak közülük többen azonos birtoktestre.

-   Az, hogy egyes esetekben kimondottan gyengének találtuk a nyertest, és jónak valamint alulpontozottnak tartottuk némelyik vesztest, nem azt jelenti, hogy az értékelő bizottság nem juthatott arra az eredményre, amire jutott, hanem azt mutatja, hogy az eredmény nagyon szubjektív bírálat következménye.

-   A nyertesek zöme nem rendelkezik jelenleg állatállománnyal, sőt több esetben eszközökkel, gépekkel sem, míg a vesztesek között évtizedes tapasztalattal rendelkező állattartók is vannak.

-   A Fejér megyei esetekben tapasztalt visszásságok miatt június 12-én felkerestük a Fejér megyei területi iroda vezetőjét, Kutas Istvánt, hogy válaszoljon a felmerült kérdésekre. Sajnos nem kaptunk érdemi választ arra, hogy miért így alakultak a bírálatok. [....] Arra sem kaptunk választ, hogy miért volt akkora különbség az üzleti terv pontozásában a nyertes és a többi pályázó között. Kutas úr szerint természetes, hogy a nyertesek több területet is nyertek, hiszen ha jó a pályázat, akkor az minden esetben jó. [....] Nem számított a gazdaság múltja és jelene, vagy pénzügyi helyzete."

-   A jelentés foglalkozik a "szintén politikai és sajtónyilvánosságot kapott Veszprém megyei Nagyesztergár esetével" is. Az ezzel kapcsolatos - saját elemzéseimhez ugyancsak jól illeszkedő " megállapításokat a "Megyei elemzések,8.Veszprém megye" fejezetben, a - Szabó Csaba földügyi miniszteri biztos szóhasználata szerinti - megyei "olimpiai bajnok", a legnagyobb nyertes bemutatásánál ismertetem. Az eset kapcsán azonban általános következtetésként a jelentés megállapítja: "[...] a Veszprém megyei értékelő bizottság által hozott döntések felülvizsgálata is indokolt lehet az NFA részéről."

*         Az összeállítás egy olyan döbbenetes zárójeles megjegyzéssel zárul, ami arra utal, hogy ez a súlyos kritikákat megfogalmazó anyag is már az eredeti jelentésnek egy - az NFA vezetőinek kérései szerint - szelídített változata! Így hangzik:

-   "(Ez a jegyzőkönyv a korábbi tervezet módosításával készült, amelyben figyelembe vettük az NFA egyeztetésre kijelölt vezetőinek szóban közölt - kérésünk ellenére írásban le nem adott - és általunk akceptált változtatási igényeit.)"

Az albizottsági ülést követően a jelentéssel kapcsolatos első megdöbbenést az okozta, hogy azt utólag maga az előterjesztő, dr. Péter Mihály MTI nyilatkozatban[56]"nem létezőnek" minősítette. Tette ezt annak ellenére, hogy a két nappal korábbi albizottsági ülésen maga a belső vizsgálatról, két bizottsági tag hivatalos megbízásáról - tehát nem magánakciójáról - számolt be, és a vizsgálatról készült jelentést, mint a titkárságon átvehető - egy összefoglaló részt és 2 részletező mellékletet is tartalmazó - kész dokumentumot említette. Annak ellenére cáfolta a jelentés létezését, hogy az ülésen készült szó szerinti jegyzőkönyv[57] tanúsága szerint a vizsgálatról és az elkészült jelentésről, annak hozzáférhetőségéről maga a következőket mondta:

*         24. oldal 6. bekezdés: "A kialakult helyzetben a bizottság a működésének megfelelően dr. Roszík Pétert és Bacher János kollégát bízta meg azzal, hogy a Nemzeti Földalap által haszonbérleti pályázatokra meghirdetett termőföld-pályázatokkal kapcsolatosan konkrét vizsgálatokat folytasson le, vizsgálja általánosságban a rendszert. És itt a vizsgálatnál azt fogadtuk el, hogy milyen szisztéma szerint végezze a vizsgálatot. Tehát van egy érvényes pályázati rendszer, kértük, hogy vizsgálják, hogy hogyan illeszkednek a jogszabályokhoz, a Nemzeti Földalapról szóló törvényhez, és kértük, hogy konkrét vizsgálat történjen a pályázati felhíváshoz és a pályázati kiíráshoz kapcsolódóan, különös tekintettel az üzleti tervekben foglaltakra. Külön kértünk egyéb ügyekben is vizsgálatokat, ez pedig a bírálóbizottságok összetételére vonatkozott, arra, hogy milyen a bírálóbizottságok összetétele, mennyire biztosított a bírálóbizottságok függetlensége. Konkrétan kitérünk arra is, hogy valamilyen iránymutatás alapján végezte-e munkáját, vagy leirat vagy elnöki utasítás alapján végezte a munkáját az értékelést végző bírálóbizottság. Ezzel kapcsolatosan konkrét vizsgálati tapasztalataink vannak."

*         29. oldal utolsó és 30. oldal 1 bekezdése: "Az EB jelentésével kapcsolatosan annyit, hogy megvan az EB jelentése, van titkárságunk, ez ott fellelhető, illetve az EB tagjainál is rendelkezésre állnak, mind a jegyzőkönyvek is. Én úgy gondolom, hogy annak, hogy a nyilvánosság vagy a bizottság vonatkozásában összefoglaló jelentés átadásra kerüljön, nem lehet akadálya. Az 1. és a 2. számú mellékletet pedig, amely pedig szintén konkrét vizsgálatokra vonatkozik, úgy gondolom, a képviselőknek szintén át tudjuk adni."

Maga ez az eset, a saját szavait meghazudtolni kénytelen elnök esete is arra utalt, hogy a politika durván beavatkozhatott a tények megismerési folyamatába, akadályozva ezzel az Országgyűlés ellenőrzési feladatainak ellátását.  Ennek ellenére az írásbeli kérdésemre adott, április 25-én kelt írásbeli miniszteri válasz[58] is még egyértelműen arra utalt, hogy a jelentés létezik, sőt annak mellékletei is megtekinthetők.  Az írásbeli válaszban egyebek mellett ez olvasható: "A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Felügyelő Bizottságának vizsgálatáról az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának Ellenőrző Albizottsága előtt beszámolt. A jelentés kivonatát az albizottság ülésén megjelent képviselők, köztük Ön is - kézhez kapták. A jelentést a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet székházában a megfelelő jogszabályi feltételek betartása mellett személyesen is megtekintheti."

Ezt követően azonban a VM vezetői, Fazekas Sándor miniszter és államtitkárai, Budai Gyula és Bitay Márton Őrs egybehangzóan és következetesen tagadták a jelentés létezését is. Ezt a Mezőgazdasági Bizottság október 3-i ülése, dr. Fazekas Sándor miniszter meghallgatása szó szerinti jegyzőkönyvének[59] két részlete pl. a következők szerint rögzíti.

*         31-32 oldal: - dr Fazekas Sándor reagálása az NFA belső vizsgálatának jegyzőkönyvét, az arról készült jelentést és az abban foglaltak következményeit firtató kérdésekre: "Az NFA-ellenőrzésekkel kapcsolatban majd megkérem az államtitkár urat, hogy egészítse ki, amit elmondok. Folyamatosan zajlanak az NFA-ellenőrzések. Vissza szeretnék még térni arra, hogy volt itt korábban egy kérdés az ellenőrző bizottsági jelentéssel összefüggésben. Tisztelt bizottság, semmiféle ellenőrző bizottsági jelentés nincs, nem készült, én utánanéztem, nincs ilyen okirat. (Gőgös Zoltán közbeszól. - Harangozó Gábor: Hogyne lenne!) Ami készülhetett, az nem ez. (Dr. Bitay Márton: Amiből idéznek, az nincs.) Amiből idéznek, az nem létezik."

*         38. oldal 3. bekezdés: - dr. Bitay Márton Őrs államtitkár erre vonatkozó, miniszterét kiegészítő hozzászólása: "Mint ahogy elbeszélünk az NFA ellenőrzési jelentésével kapcsolatosan is. Amit önök mindig emlegetnek, az Roszík Péter írása, amit ő különvéleményként megfogalmazott. Az NFA ellenőrző bizottságának, amit a bizottság jóváhagyott, abban ilyen mondatok nincsenek.....Tehát attól, hogy van valaki, akinek van köze az agráriumhoz és leír egy gondolatot, hogy szerinte hogy mennek az ellenőrzések, az még nem azt jelenti, hogy az úgy történik."

Összegezve az NFA EB belső vizsgálatával kapcsolatos " egymásnak ellentmondó - nyilatkozatokat, a hazudozás és a vizsgálat eredményei nyilvánosságra kerülésének megakadályozási szándéka határozottan tetten érhető, hiszen:

*         áprilisban még: 1.) volt vizsgálat, 2.) azt az NFA Ellenőzző Bizottságának a Bizottság által felkért két tagja végezte, 3.) arról három részből - egy összefoglaló részből és két részletező mellékletből - álló jelentés készült, 4.) az összefoglaló részt az albizottsági ülés végén kiosztották, 5.) ígéretet tettek arra, hogy a képviselők a mellékleteket is megkaphatják illetve a titkárságon ill az NFA központjában abba betekintést kaphatnak. Ezek bizonyítékai:

-    az Ogy. Mg. Bizottsága Ellenőrző albizottsága 2013. április 16-ai ülésének szó szerinti jegyzőkönyve, továbbá

-    Ángyán József írásbeli kérdésére adott, 2013. április 25-én kelt, Budai Gyula által jegyzett miniszteri válasz.

*         októberben már: 1.) nem is volt ilyen vizsgálat, 2.) nem készült róla semmiféle jelentés, 3.) ha készült volna jelentés, az csak Roszík Péter magánvéleményét tükrözné. A tagadás bizonyítékai pl. Fazekas Sándor 2013. október 3-ai - éves miniszteri - bizottsági meghallgatásának szó szerinti jegyzőkönyvéből:

-    Fazekas Sándor kérdésre adott egyértelműen tagadó válasza, valamint

-    Bitay Márton államtitkár miniszterét kiegészítő hozzászólása, de

-    ennek dokumentálására Fazekastól, Budaitól és Bitaytól egyaránt gyűjthetők további parlamenti és sajtónyilatkozatok.

Azt hiszem lélegzetelállító, hogy kik lehetnek ma Magyarországon felelős, irányító pozícióban. Az igazmondás képessége és belső kényszere úgy tűnik nem alapkövetelmény, és nem is generáció-függő. Hát erről beszélünk, amikor a "tisztesség és emberség szövetségét"[60] [61]szeretnénk létrehozni, és azt mondjuk, hogy erkölcsi megújulás nélkül nincs jövőnk!

---

Cikk megjelenésének dátuma: 2014. 01. 01.
Cikk forrása