Az Európai Bírósághoz fordul Kishantos
Tüntetés Kishantosért tavaly novemberben. Fotó: Budapest Beacon, Lestyánszky Ádám
A Greenpeace Magyarország segítségével az Európai Bírósághoz fordul a kishantosi ökogazdaság, ugyanis nem ért egyet az Alkotmánybíróság keddi döntésével. A testület tagjai közül Pokol Béla és Stumpf István is különvéleményt fogalmazott meg.
Ahogyan arról a Budapest Beacon is beszámolt korábban, a Fővárosi Törvényszék október elején hozott határozata szerint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetre (NFA) vonatkozó Nemzeti Földalap-törvény és az állami földek hasznosításáról szóló kormányrendelet egyes részei alaptörvénybe ütköznek, továbbá sértik az ENSZ Korrupció elleni egyezményét is.
Ezek a hivatkozott jogszabályi rendelkezések alkotmányellenesek azért, mert a jogállamiság és a jogbiztonság elvét sértik. Továbbá a 2012-es pályázati felhívásban, illetve a 2013-ban lebonyolított földhaszonbérleti pályázatok során nem biztosítottak a pályázóknak egy objektív, átlátható, előzetesen mindenki által megismerhető, utólag pedig ellenőrizhető pályázati követelményrendszert, illetve a pályázatban részt vevő, sérelmet szenvedő felek számára pedig nem biztosítottak megfelelő jogorvoslati lehetőséget
– mondta Madarasi Anna, a Fővárosi Törvényszék szóvivője a Hír TV-nek a döntés után.
A Törvényszék szerint továbbá a termőföld megszerzéséről és hasznosításáról sarkalatos törvényt kell alkotni, a kifogásolt jogszabályok pedig nem azok.
A megállapítás arra a módszerre is vonatkozik, ahogyan a a Nemzeti Földalapkezelő 2013-ban kigolyózta a kishantosi ökogazdaságot az általa művelt földekről. Ezzel kapcsolatban a Kúria is kimondta, hogy az NFA törvényt sértett a pályáztatáskor 2013-ban, és az egykori ökogazdaságnak volt igaza, amikor pert indított az általa bérelt állami földekre kiírt NFA-pályázatok elbírálása ügyében.
A földalap ellen polgári pert indító Kishantosi Nonprofit Kft.-t 2013
óta félmilliárd forintnyi kárt szenvedett el amiatt, hogy elvesztette az
államtól bérelt, 452 hektáros területet. „A magyar államot a földbérleti pályázatok és a földeladások során súlyos kár érte”
– mondta a csatornának Ács Sándorné, a cég ügyvezetője, és
emlékeztetett arra, hogy 22 éve vegyszermentes területekről mondott le
az állam. Szerinte meg sem kellett volna hirdetni ezeket a területeket. „Különösen
törvényellenesnek tartotta a bíróság azt, hogy titoktartási
kötelezettséget kellett aláírnia minden pályázónak, tehát az egész
folyamat titkos volt, holott az állami vagyon és az állami költségvetési
pénzek fölött csak a nyilvánosság az, ami elfogadható” – tette hozzá.
A kérdést a Fővárosi Törvényszék az Alkotmánybírósághoz (Ab) utalta, és a rendelkezések visszamenőleges hatályú megsemmisítését kérte, a másodfokú per tárgyalását pedig ezzel egyidejűleg felfüggesztette – az alkotmánybírósági eljárás befejezéséig.
A dolognak nagy jelentősége volt, ugyanis csak a földprivatizáció vonatkozásában 250-300 ezer hektárra vonatkozó földadásvételi szerződés semmisségét, és mintegy 270 milliárd forint vételár visszafizetését jelenthette volna, ha az Ab helyt ad a bírói kezdeményezésnek, tehát korántsem csak Kishantosról szólt a történet.
Ezt a – vélhetően politikai földinduláshoz vezető – döntést a jelenlegi kormányzati erők és a mögöttük álló spekuláns gazdasági érdekkörök valószínűleg nem engedhetik meg maguknak, ezért kíváncsian várom magam is az Ab ezzel kapcsolatos döntését, ami sokat el fog árulni függetlenségéről
– kommentált Ángyán József, a második Orbán-kormányban a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti ügyekért felelős államtitkára, a nevével fémjelzett jelentések szerzője.
Ángyánnak jó volt a megérzése, az Ab kedden ugyanis elutasította a bírói kezdeményezést. Szerdán közzétett indoklásukban azt írják: az indítvány mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapítására vonatkozik, amit bírói kezdeményezésben nem lehet indítványozni. A testület megállapította: az indítvány nem tartalmaz olyan alkotmányjogi érvelést, amely szükségessé tenné, hogy az Alkotmánybíróság hivatalból vizsgálja a mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet. Azaz: lényegében formai okokra hivatkozva utasították el a Törvényszék kezdeményezését.
A határozathoz Pokol Béla és Stumpf István alkotmánybírák különvéleményt csatoltak: szerintük az Ab olyan részkérdésről fejtette ki álláspontját, amely vizsgálatát az indítványozó bíróság egyértelműen jelezte írásban, hogy nem kéri, viszont más, álláspontjuk szerint valóban alaptörvénybe ütköző pontok vizsgálatát elmulasztotta.
Greenpeace Magyarország a döntés után közölte: segítségével az Európai Bírósághoz fordul a kishantosi ökogazdaság, mert nem értenek egyet az Alkotmánybíróság döntésével. E két különvélemény alapján az Alkotmánybíróság megalapozatlanul, érdemi vizsgálatok nélkül utasította el a bírói kezdeményezést – vélekednek.
A környezetvédő-szervezet továbbra is osztja a Fővárosi Törvényszék korábbi véleményét, melynek megállapítása összhangban van az alapvető jogok és a jövő nemzedékek biztosainak korábbi kijelentéseivel is, miszerint Kishantost alkotmányos szintű védelem illeti meg – teszik hozzá.
Stumpf István álláspontja szerint az Alkotmánybíróság a bírói indítványban kezdeményezett alaptörvény-ellenesség érdemi vizsgálatát nem végezte el az alaptörvény minden olyan rendelkezése kapcsán, amivel összefüggésben a bíróság megfelelően indokolt indítványi kérelmet terjesztett elő. „Álláspontom szerint ezért az Alkotmánybíróság határozatának a bírói kezdeményezés visszautasításáról szóló rendelkezése megalapozatlan”.
Érdemi elbírálás esetén az Ab-nek többek között vizsgálnia kellett volna, hogy a vonatkozó kormányrendelet alapján a pályázati kiírás nem mindenki számára megismerhető – az csak a regisztrált pályázók számára ismert, és azoknak is csak titoktartási nyilatkozat aláírása után. Ezt az indítványozó azért kifogásolta, mert így a kormányrendelet megvonja (nem biztosítja) a „pályázat, illetve a pályázat elbírálására vonatkozó döntés tekintetében bírósági felülvizsgálatot vagy más jogorvoslati lehetőséget”, a pályázati kiírásnak ugyanis számos olyan eleme van, ami mérvadó lehet az indítványozó bíróság számára annak megítélése szempontjából, hogy ki nyújtotta be a legjobb ajánlatot – állítja Stumpf.
Ennek kapcsán érdemben vizsgálandó lett volna természetesen az is, hogy valóban érvényesülhetett-e az átláthatóság követelménye és ennek kapcsán a bírósághoz fordulás joga a vonatkozó kormányrendelet alapján, amely szerint az NFA a pályázók bármelyikének biztosított információt, adatot és egyéb szolgáltatást köteles a többi pályázó számára is ugyanolyan módon biztosítani. Erre hivatkozik ugyanis az igazságügy-miniszter az Ab felhívására előterjesztett jogi állásfoglalásában.
Stumpf nem ért egyet azzal sem, hogy az Alkotmánybíróság határozatában annak ellenére kezelte mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapítására vonatkozó kérelemként a bírói kezdeményezést (annak a fentiekben ismertetett elemét), hogy indítványában a bíróság kifejezetten hangsúlyozta: az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményező „végzésében nem mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség fennállásának a megállapítását indítványozza, hanem a meglévő jogi szabályozás ex tunc (Visszaható hatály. Azt jelenti, hogy jogszabály, szerződés vagy bírósági ítélet hatálya a kihirdetés, szerződéskötés vagy ítélethozatal napját megelőző múltbeli időszakra is kiterjed – a szerk.) hatályú megsemmisítését”.
Stumpf István szerint továbbá a nemzeti vagyon védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményét érvényre juttató földbirtokpolitikai irányelvek az alaptörvény alapján minősített törvényi szabályozást igényeltek volna.
A döntést egyébként előrevetítette az igazságügyi miniszter állásfoglalása, aki többek között felhívta a bírák figyelmét az érintett rendelkezések „gazdasági jelentőségére” – olvasható a Greenpeace szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.
A zöldszervezet álláspontja szerint a kormány intézkedései veszélyeztetik a magyar vidék jövőjét, az NFA földbérleti és földprivatizációs eljárása és döntései elherdálják az állami földeket, mindannyiunk közvagyonát, és ellehetetlenítik a kis- és családi gazdálkodókat. Ángyán József 2016 áprilisában közzétett jelentése is ezt támasztja alá: Fejér megyében az elárverezett földek területeinek mindössze 20 százalékát nyerték helyiek – emlékeztet a Greenpeace.
Meggyőződésünk, hogy a Fővárosi Törvényszék bírója ítélte meg helyesen az ügyet, és elszomorítónak találjuk az Alkotmánybíróság három tagja által képviselt határozatot. De Kishantos és a Greenpeace ezúttal sem hátrál meg. Továbbra is kiállunk az egész magyar vidék jövőjéért, és a kishantosi biogazdaság igazáért az Európia Bíróságon küzdünk tovább
– közölte Rodics Katalin, a Greenpeace agrárkampány-felelőse.
A pert a Vidékfejlesztési Központ indította a magyar állam, a Mezővidék Bt. és Nemzeti Földalapkezelő (NFA) ellen. Kereseteiben az egész pályázati eljárás érvénytelenítését kérte, mert vitatták a kishantosi földekre kiírt pályázatokat, azok bírálatát, és azt a szerződést, amelyet olyan pályázó nyert, aki szerintük nem felelt meg a pályázati feltételeknek.
A Törvényszék egyúttal hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot a felperes további kereseteinél is. Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet nem merítette ki a kereseti kérelmeket, egy esetben pedig a bíróság túlterjeszkedett, mert elbírált egy olyan kérelmet, amit a felperes már nem tartott fenn.
A Kúria 2016. április 12-én kihirdetett határozatában megállapította, hogy érvénytelen a magyar állam és a Mező Vidék Bt. közötti termőföld-haszonbérleti szerződés, ezzel helyben hagyta a másodfokú bíróság tavalyi döntését. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) úgy látja: az ítélet semmilyen jogot nem ad az érintett földrészlet használatára Kishantos számára.
Cikk megjelenésének dátuma: 2016. 12. 13.
Cikk forrása