Hazugságok és igazságok a földtörvényről - A Váralja Szövetség állásfoglalása

A Váralja Szövetség állásfoglalása

Hazugságok és igazságok a földtörvényről



Tisztelt Honpolgár!



Aki a közszolgálatinak nevezett médiából vagy a kormány-közeli sajtóból szeretne tájékozódni, az biztosan elveszíti a fonalat - a kormányzati kommunikáció ugyanis meglehetősen eltávolodott a valóságtól. Nem véletlenül: a folyamatokat a háttérből kezükben tartó gazdasági érdekeltségek, akikről a kormánytagok elismerően mint valamiféle nemzeti nagyságokról szoktak beszélni, nem érdekeltek abban, hogy a magyar vidéken bármiféle változás következzen be.



A mi álláspontunk azonban első látásra alig érthető, mivel a híradások úgy tüntetik fel a nemrégiben elfogadott földtörvényt, mintha minden a legnagyobb rendben lenne - el is hangzott, az Orbán-kormány a régi kisgazda programot hajtja végre.



Mivel sokakhoz nem jutott el az üzenetünk, illetve a jogszabályok értelmezése valóban átlagon felüli felkészültséget kíván meg egy állampolgártól, ezért úgy döntöttünk, érveinket összegezve egy rövidebb tényfeltáró írásban leplezzük le a kormány összes olyan állítását, amely a földtörvény védelmére szól.



Az alapprobléma ismert: a föld nem a helyi közösségekhez, családokhoz kerülhet, hanem külföldi és belföldi tőkeérdekeltségekhez, agrárvállalkozókhoz és spekulánsokhoz.



Elégségesek-e a földtörvény "biztosítékai""



1. Külföldiek nem vehetnek földet"



Igaz lenne, ha a kormány nem vezetné félre a közvéleményt azzal, hogy sajátosan más értelmet ad a magyar szavaknak. A földtörvény szerint külföldi az, aki nem az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség állampolgára. Ez összesen 512 millió ember - nem igaz tehát, hogy a földtörvény tiltja a külföldiek földszerzését.



2. Sikerült megvédeni a magyar földet"



Az Európai Unióval való tárgyalás és egyeztetés nélkül ez aligha lenne lehetséges. Szeretjük magunkat francia, osztrák, holland gazdákhoz hasonlítani, ám a mi helyzetünk mérhetetlenül különbözik az övékétől. Miközben Ausztriában erős a paraszti társadalmi réteg és a földek valóban a helyi közösségek kezében vannak, addig Magyarországon nagybirtokrendszer van, a magyar nép "birtokon kívül van", a falusi lakosság nem jut földekhez - és valljuk be, az agrikultúrát is alaposan kiütötték már belőlünk. Nyugaton nincs is földpiac, hiszen akinek földje van, megtartja - Magyarországon ellenben nagyon nyomottak a földárak. A két ország között több tízszeres jövedelem- és földár-különbségek is vannak - nem kérdéses, hogy óriási versenyhátrányba kerül a magyar a saját hazájában. A külföldiek tömeges földszerzése megfosztaná az országot legértékesebb természeti kincsétől, jövedelemforrásától, élelmiszerbiztonságától  és szuverenitásától.



3. Csak földműves vásárolhat földet"



Igaz lenne, ám a földtörvény szerint épp csak az nem számít földművesnek, aki nem akar az lenni. A földműves szót a jogszabály hasonlóképpen értelmét megmásítva határozza meg, akárcsak akülföldit. Földműves az, aki a földdel foglalkozik, az előírások alól pedig felmentést kap, aki egy legalább 25%-ban a tulajdonában álló gazdasági társaság részvényese.



4. Csökken a nagybirtok szerepe"



Ez egyszerűen nem igaz, hiszen a földtörvény a hatálybalépése előtti viszonyokra nem tartalmaz előírásokat, így a már létező nagybirtokok megmaradnak. Ráadásul a törvény számos kiskapuja teszi lehetővé azt, hogy a nagytőkések tovább folytathassák földrabló tevékenységüket - vannak olyanok is, akikre pedig az egész földtörvény nem fog vonatkozni. Ők lesznek az integrátorok, akik - Orbán Viktor által megerősített értesülések szerint - az egész mezőgazdasági termelés regionális összefogására és irányítására kapnak megbízatást és ehhez még állami földeket is. Mivel a jelenlegi földhasználóknak és a nagy állattartó telepek üzemeltetőinek a törvény elővásárlási jogot biztosít, ezért esély sincsen a birtokszerkezet érdemi megváltozására. A kényszerhasznosítás intézménye biztosítja, hogy a nyilvánosság teljes kizárásával növelhessék birtokaikat a politikai kedvezményezettek.



5. Helyben lakás szükséges"



Igaz, de könnyedén kijátszható. Emlékezzünk csak: Ioav Blum is helyben lakó volt Sukorón" A külföldi és hazai tőkeérdekeltségeknek ez nem jelenthet akadályt, ezt a rendelkezést a mai állapotok mellett könnyedén ki lehet játszani. (Így nyerhetett földet Fejér megyében egy salgótarjáni alagútépítő cég is az állami földhaszonbérleti pályázatokon.)



6. A tulajdoni korlát tényleg 300 hektár"



Igen, a magánszemélyek esetében, de nincs összeszámítás a családtagok esetében! A cégeknél 1200 hektár a birtokhatár, az állattartók és vetőmagtermesztők esetén (vigyázat! ezek mind nagytőkések!) 1800 hektár. Egyesekre - az integrátorokra, bankokra és egyházakra - még ez sem fog vonatkozni. Nagy probléma, hogy a földtörvény lehetővé teszi a földek "szétírását", hiszen a családtagok, részvényesek földjei nem adódnak össze. Továbbá nem kell félniük azoknak sem, akik eddig szerezték meg hektárok tízezreit, mivel a földtörvény a már létrejött viszonyokra nem vonatkozik. (Csak összehasonlításképpen: a monarchia nagybirtokrendszere idején 1000 hold volt a nagybirtok határa, ami kb. 580 hektárnak felel meg!)



7. A helyi földbizottság a helyiekből fog állni"



Nem igaz, hiszen mindenki benne lesz, akinek az adott településen földje van - így a Csányik, Leisztingerek, Nyerges uraságok és a külföldi földbirtokosok is részt vehetnek majd a "helyi" földbizottság munkájában. Képzeljük csak el, talán még (vissza)élhetnek erőfölényükkel. Nevezhetjük-e egyáltalán helyinek azt a földbizottságot, amelyikben a nem helyi illetőségű földbitorlók is döntési joggal részt vehetnek" Vagy netán tőlük várjuk a magyar föld megvédését"



8. A helyi földbizottság dönti el, ki gazdálkodhat és ki nem"



Ez sem igaz. Mindössze az adásvételekre kell rábólintania, a földbérletek ügyében nem dönthet. Márpedig a birtokszerkezetet nem csak a tulajdonszerkezet határozza meg - különösen Magyarországon, ahol a legtöbb spekuláns bérelt földön "gazdálkodik".



9. A magyar gazdatársadalom támogatja a földtörvényt"



Hazugság: a civilek, a gazdák és a városlakók együtt tüntetnek és tiltakoznak a földtörvény ellen. A zárószavazás napján például ötven helyszínen tartottak gazdák traktorokkal félpályás útlezárást. Több mint 200 szervezet lépett fel a tervezet ellen - köztük neves, jobboldalhoz köthető közösségek is (pl. Professzorok Batthyány Köre). Természetesen a gazdák hangja nem hallatszik túl messzire, mivel eleve kevesen maradtak, a kormánypárti média az elhallgatásukra törekszik, miközben erős érdekérvényesítő szervezeteik nincsenek... Ne feledjük, hogy ezt a törvényt a kormányon és szűk körein kívül senki sem támogatja!



10. Tényleg 1100 éves probléma oldódik meg"



A probléma nem 1100 éves, hanem "csak" kb. 5-600 éves. Ekkor kezdték a nagybirtokosok kiszorítani a helyi közösségeket a földekből és a közös erőforrásokból, ami az ország pusztulását hozta magával. Ma már tudjuk, hogy a török háborúknál is nagyobb mértékű népességcsökkenést okozott a korabeli nagybirtokrendszer. Mária Terézia idején a helyi közösségek helyzete tovább romlott. A Horthy-rendszer nagybirtokosai minden tiszteletre méltó kezdeményezésnek (népi írók, Teleki Pál, Klebelsberg Kunó) ellenálltak. A probléma most sem oldódik meg: a földtörvény nem vonatkozik a jelenlegi viszonyokra, így egész egyszerűen bebetonozza a rablóprivatizáció során kialakult torz birtokszerkezetet, ami az egyik oka az ország siralmas szegénységének. A vidék teljesen elnéptelenedhet, falvaink el fognak fogyni"



11. A kormány az összes fontos agrárcsatát megnyerte"



Nézőpont kérdése. Nagyon úgy tűnik viszont, hogy ezek szerint a kormány miellenünk harcolt: a tőkeérdekeltségek javaslatai ugyanis 70-80%-ban teljesültek, míg a mi elképzeléseinknek csak apró töredéke került be a tervezetbe. A csatát lehet, hogy elveszítettük, de a háborút nem.



12. A kormány több száz civil szervezettel egyeztetett"



Olyannyira, hogy semennyire. A civil szervezetekkel érdemben egyszer sem tárgyalt a szaktárca, sőt minden egyeztetésről kizárták a nyilvánosságot. A Váralja Szövetség javaslati csomagját még válaszra sem méltatta Fazekas Sándor miniszter. Ezzel szemben mi 18 lakossági fórumot tartottunk meg, a gazdákkal folyamatosan egyeztettünk, továbbá folyamatosan kerestük a kapcsolatot a kormánnyal annak érdekében, hogy a földtörvényen fordítani tudjunk. Nem sikerült"



Összegzés



A földtörvénnyel természetesen sok más probléma is van - például a bankok korlátlanul szerezhetnek földeket, kimaradt belőle a demográfiai földprogram, bekerült a "kényszerhasznosítás", a "bio" üzemanyag gyártás pedig elismert melléktevékenységnek számít. Ezekről nyilván kevesebbet hallunk, hiszen nincs az a kommunikációs szakember, aki ezeket a vitathatatlan és visszataszító tényeket fogyaszthatóvá tehetné a szavazóbázis számára.



A fent kifejtett indoklások egytől egyig súlyos érvek, amelyekkel szemben a miniszter által állandóan ismételgetett tartalmatlan, de hangzatos kommunikációs panelek állnak. Egy honpolgárnak nem lehet arról beszélni, hogy a földtörvény "atombiztos védelmet nyújt", továbbá "egy kávéskanálnyi földet sem vehetnek külföldiek", mivel ezek üres frázisok.



Nagy érdekek mozdultak meg a földért. A magyar társadalmat pedig mesterségesen altatják most, a legnagyobb veszély idején.



Nézzük csak meg, milyen alávaló, irányított kérdéseket tesz fel a kormányszolgálati média Fazekas Sándor miniszternek:



"Arra a kérdésre, hogy külföldiek miért nem vásárolhatnak földet, a miniszter leszögezte: a magyar termőföld nemzeti kincs, és a befektetéseknek tág tere van a magyar gazdaság más területein." (MTI, 2013. június 21.)



Mintha nem egy dologról beszélnénk"



Aki továbbra is támogatja a földtörvényt és a kormány törekvését, azt csupán arra kérjük, hogy gondolkodjon el: vajon kinek a megbízásából tevékenykedik az a kormány, amelyik az állampolgárai elől minden eszközzel (magyar szavak jelentésének megváltoztatása, áttekinthetetlen jogi szabályozás, félrevezető kommunikációs panelek ismételgetése) elfedi a valóságot"



A kormány nem erre kapott felhatalmazást. A föld védelme nemzeti sorskérdésünk, ezért mi sem lehet természetesebb annál, minthogy a kormányt társadalmi nyomásgyakorlással rákényszerítsük arra, hogy ne a tőkeérdekeltségeknek ministráljon, hanem az ország érdekeit szolgálja! Együtt mi, felelős magyar állampolgárok elérhetjük, hogy magyar érdekeket szolgáló földtörvény szülessen!



Ezért kell megbuktatnunk a jelenlegi földtörvényt!



2013. június 23.



Váralja Szövetség






Cikk megjelenésének dátuma: 2013. 06. 23.

További aktualitások

Zárójelentések az állami földprivatizációs rendszer valós értékeléséhez - Heves megye

Állami földprivatizáció – intézményesített földrablás (2015-2016.) II. Megyei zárójelentések az állami földprivatizációs rendszer valós értékeléséhez Nógrád megye ajánlás letöltése teljes jelentés letöltése Időkeresztmetszet: 2016. szeptember 1. Összeállította:

Zárójelentések az állami földprivatizációs rendszer valós értékeléséhez - Nógrád megye

Állami földprivatizáció – intézményesített földrablás (2015-2016.) II. Megyei zárójelentések az állami földprivatizációs rendszer valós értékeléséhez Nógrád megye ajánlás letöltése teljes jelentés letöltése Időkeresztmetszet: 2016. szeptember 1. Összeállította:

Zárójelentések az állami földprivatizációs rendszer valós értékeléséhez - Veszprém megye

Állami földprivatizáció – intézményesített földrablás (2015-2016.) II. Megyei zárójelentések az állami földprivatizációs rendszer valós értékeléséhez Veszprém megye ajánlás letöltése teljes jelentés letöltése Időkeresztmetszet: 2016. szeptember 1. Összeállította:

Zárójelentések az állami földprivatizációs rendszer valós értékeléséhez - Bács megye

Állami földprivatizáció – intézményesített földrablás (2015-2016.) II. Megyei zárójelentések az állami földprivatizációs rendszer valós értékeléséhez Bács megye ajánlás letöltése teljes jelentés letöltése Időkeresztmetszet: 2016. szeptember 1. Összeállította:

Zárójelentések az állami földprivatizációs rendszer valós értékeléséhez - Hajdú-Bihar megye

Állami földprivatizáció – intézményesített földrablás (2015-2016.) II. Megyei zárójelentések az állami földprivatizációs rendszer valós értékeléséhez Hajdú-Bihar megye ajánlás letöltése teljes jelentés letöltése Időkeresztmetszet: 2016. szeptember 1. Összeállította:

Zárójelentések az állami földprivatizációs rendszer valós értékeléséhez - Pest megye

Állami földprivatizáció – intézményesített földrablás (2015-2016.) II. Megyei zárójelentések az állami földprivatizációs rendszer valós értékeléséhez Pest megye és Budapest     teljes jelentés letöltése     Időkeresztmetszet: 2016. szeptember 1. Összeállította: Ángyán József[1] Készült: a Greenpeace Magyarország Egyesület támogatásával[2] Mert:„Megismeritek az

Zárójelentések az állami földprivatizációs rendszer valós értékeléséhez - Csongrád megye

Állami földprivatizáció – intézményesített földrablás (2015-2016.) II. Megyei zárójelentések az állami földprivatizációs rendszer valós értékeléséhez Csongrád megye   teljes jelentés letöltése Időkeresztmetszet: 2016. szeptember 1. Összeállította: Ángyán József[1] Készült: a Greenpeace Magyarország Egyesület támogatásával[2] Mert:„Megismeritek az

Zárójelentések az állami földprivatizációs rendszer valós értékeléséhez - Somogy megye

Állami földprivatizáció – intézményesített földrablás (2015-2016.) II. Megyei zárójelentések az állami földprivatizációs rendszer valós értékeléséhez Somogy megye Jelentés letöltése Időkeresztmetszet: 2016. szeptember 1. Összeállította: Ángyán József[1] Készült: a Greenpeace Magyarország Egyesület támogatásával[2] Mert:„Megismeritek

Zárójelentések az állami földprivatizációs rendszer valós értékeléséhez - Győr-Moson-Sopron megye

Állami földprivatizáció – intézményesített földrablás (2015-2016.) II. Megyei zárójelentések (letöltés) az állami földprivatizációs rendszer valós értékeléséhez Győr – Moson – Sopron megye Időkeresztmetszet: 2016.

Az Élőlánc Magyarországért közleménye

Budapest, 2016. október 26., szerda (OS) - Méltatlanná váltak az állampolgárok képviseletére azok a kormánypárti képviselők, akik 2016. október 25-én megszavazták az állami

Az Orbán-kormány hazaárulása

Ma a parlament fideszes többsége elfogadta a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosítását. Így hazánk természeti erőforrásainak kiárusításából származó, több mint

FELFOGHATATLAN VESZTESÉG ÉRTE KISHANTOST

Halálával megkongatja a vészharangot... Mélységes megrendüléssel tudatom mindenkivel, hogy Kishantos hőse, Bolye Ferenc kollégám ma délután elhagyott minket. Halála felfoghatatlan veszteség

© 2013 Kié legyen a föld?