Nemzeti Vidékstratégia
A kormány elfogadta a Nemzeti Vidékstratégiát
A Kormány elfogadta a 2020-ig szóló Nemzeti Vidékstratégiát (NVS), amelyhez hasonló átfogó, hosszú távú koncepció hosszú évtizedek óta nem készült Magyarországon. A Stratégiát rendkívüli érdeklődéssel kísért, széles társadalmi vita után véglegesítette a Vidékfejlesztési Minisztérium. A tárca 20 fórumon mutatta be és vitatta meg a dokumentumot, mintegy 1500 vélemény, javaslat érkezett a tervezethez.
A Nemzeti Vidékstratégia végrehajtási programja a Darányi Ignác Terv, amelyre 2013 végéig 300 milliárd forint áll rendelkezésre.
A mezőgazdaság az egész magyar gazdaság egyik húzóágazata. Az agrárium kiemelkedően jól teljesített a tavalyi évben, döntő szerepe volt például abban, hogy a vártnál nagyobb mértékben, 1,4%-kal nőtt a hazai GDP a IV. negyedévben. Talán nem túlzás azt mondani, hogy az egész ország, az egész hazai gazdasági fejlődés szempontjából különösen fontos a magyar vidék további megerősödése. Ennek érdekében alkotta meg a tárca a Nemzeti Vidékstratégiát, melynek célja, hogy 2020-ig a vidék társadalmi és gazdasági folyamataiban látható és minden érintett számára érezhető javulás következzen be.
A Stratégia megalkotásával és végrehajtásával a tárca a vidéki Magyarország egészének megújítására törekszik. Ennek érdekében négy átfogó területről; az agrárgazdaságról, a vidékfejlesztésről, az élelmiszergazdaságról valamint a környezet védelméről határoz meg tennivalókat.
A stratégia az eddig követett agár- és vidékpolitikákhoz képest megközelítésében is újszerű. Újszerű, mert integrált vidékfejlesztési politikát tűz ki célul, mert a családi gazdaságok fejlesztésének ad elsőbbséget, és mert a monokultúrás tömegtermelés helyett a minőségi, mozaikos, a környezet- és tájgazdálkodási szempontokat szem előtt tartó mezőgazdaságot részesíti előnyben.
A dokumentumban alapcélkitűzésként szerepel a tájak épségének tudatos megőrzése, a lakosság jó minőségű és biztonságos élelmiszerrel történő ellátása, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, az ivóvízbázisok, a talajok, az élővilág és a környezet védelme.
Magyarország történelme során mindig a vidéki gyökerekből táplálkozva, a falusi közösségek erejére támaszkodva tudott megújulni. A vidék, a mezőgazdaság és a környezet ügye nemcsak a falvakban élők gondja. A vidék sikereinek és kudarcainak a társadalom minden tagja részese.
A vidéki életfeltételek jelentős romlásának, a mezőgazdaság további hanyatlásának, a "dél-amerikanizálódási" folyamat megállításának érdekében gyors és alapvető gazdaság- és társadalompolitikai fordulatra van szükség. Ezt a célt szolgálja az eddig hiányzó Nemzeti Vidékstratégia, amely hosszú távú jövőképet, világos alapelveket valamint cselekvési programokat határoz meg a mezőgazdaság, a vidék és a gazdatársadalom újraélesztésére.
Magyarország a kormány szándékai szerint olyan ország lesz, ahol az európai sokszínű, minőségi mezőgazdaság, a környezet- és tájgazdálkodás válik általánossá. Az országban úgy állítunk elő értékes, egészséges, biztonságos és génmódosítás-mentes élelmiszereket, hogy közben védjük talajainkat, ivóvízbázisainkat, az élővilágot, a tájat és benne az embert közösségeivel és kultúrájával.
A Stratégia átfogó célkitűzése az ország vidéki térségeinek népességeltartó és népességmegtartó képességének javítása, melynek elérése érdekében öt stratégiai célt fogalmaz meg:
1. tájaink természeti értékeinek, erőforrásainak megőrzése,
2. sokszínű és életképes agrártermelés,
3. élelmezési és élelmiszerbiztonság,
4. a vidéki gazdaság létalapjainak biztosítása, a vidéki foglalkoztatás növelése,
5. a vidéki közösségek megerősítése, a vidéki népesség életminőségének javítása.
A Nemzeti Vidékstratégia a célok megvalósításához hét területen 43 nemzeti stratégiai és 8 térségi programot dolgoz ki. Ezek között szerepel például a Demográfiai földprogram, az Ökológiai gazdálkodási program, a Föld- és birtokrendezési program, a Tanyafejlesztési program, az Ormánság Program. A Nemzeti Vidékstratégia konkrét célkitűzései között szerepel, hogy 2020-ig a mezőgazdasági foglalkoztatás 400 ezerről 700 ezerre növekedjen, a helyi értékesítés aránya 7 százalékról 20 százalékra, az ökológiai gazdálkodásba vont területek aránya 350 ezer hektárra, a fiatal gazdák aránya pedig 21-ről 30 százalékra emelkedjen.
A Kormány és a tárca a Nemzeti Vidékstratégia segítségével helyre kívánja állítani a vidéki élet becsületét és vonzerejét, hogy újra büszkeség és öröm legyen vidékinek lenni és vidéken élni Magyarországon.
Cikk megjelenésének dátuma: 2012. 03. 24.
Cikk forrása