Kishantos elpusztítása

Igyekszem megtenni amit lehet ebben az ügyben, de a gépezetben szinte homokszemnyi hatásom sincs sajnos. Egy normális országban ez bizonyosan nem így lenne, de Magyarország napról napra süllyed. Mi meg tehetetlenül nézzük.

Tegnapi évforduló: Kishantos elpusztítása


- 2013. április 24-én jelentettük be egy budapesti sajtótájékoztatón, hogy Kishantos elveszítette földjeit - a színlelt pályázat eredményeként - "Nem nyert!". Ekkor azt is bejelentettük, hogy minden lehetséges jogi eszközt igénybe veszünk Kishantos megmentése érdekében.


- A szót tett követte, megtettük a szükséges jogi lépéseket. Az ombudsman és a jövő nemzedékekért felelős helyettese mellénk állt, és 13 oldalas tanulmányban vezette le, hogy Kishantos alkotmányos védelemre méltó érték, erről nyilvános nyilatkozatott is kiadtak, mely az ombudsman honlapján megtalálható. Összesen 12 per, és 2 pótmagánvádas büntető eljárás van folyamatban.


- 2013. november 4-én a Nemzeti Földalap egy szabálytalanul lebonyolított ún. átadás-átvételi eljárásban akarta visszavenni és a "nyerteseknek" átadni a földeket. Mi azonban nem adtuk át a földeket 9 különböző ok miatt - és ez jegyzőkönyvbe is került.


- 2014. április 12-én, a választások utáni héten több, mint 400 hektáron elpusztították a növényeinket. A kár 117 millió Ft. Az akció a józan ész, és a szakma szabályai szerint is esztelen pusztítás, barbár, középkori erőszak és jogerős bírósági végzés híján: önbíráskodás.


- Ma ismét november 4-e van, és ma zajlott annak a pernek a tárgyalása, melyben a pályázati eljárás jogszerűtlenségének megállapítását kértük a bíróságtól.


- 2014. november 18-án lesz az ítélethirdetés. Ács Sándorné, a Kishantosi Nonprofit Kft. ügyvezetője által elmondott gondolatok a bíróságon:


„Tisztelt Bíróság!

A mai tárgyalás nem másról szól, mint a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ 22 éves múltra visszatekintő, közérdeket szolgáló 452 hektáros Ökológiai Mintagazdaságának fennmaradásáról, vagy törvénytelenségek sorozatának eredményeként való megszűnéséről.


2014. november 4-ét írjuk. A kialakult helyzet csak a történelmi dimenziók ismeretében tekinthető át érdemben.

Az elmúlt évtizedekben új tudományok születtek: az ökológia, rendszerelmélet, fenntarthatóság, ökológiai mezőgazdaság, ökotoxikológia, és az emberiség jövőjét elemző tudomány. Ezen tudományok figyelmeztetnek arra, hogy az emberiség ökológiai katasztrófa felé menetel, melynek eredményeképpen 2030 és 2050 között összeomlik a mai iparosodott társadalom, és az iparra épült mezőgazdaság. Súlyos élelmiszerhiány, éhínség, és könyörtelen háborúk elé néz az emberiség. Ennek elkerülésének lehetőségeit keresi a fenntarthatóság tudománya felismerve, hogy az amit eddig fejlődésnek gondoltunk, hosszú távon nem fenntartható.


A fenntarthatóság egyik résztudománya a fenntartható vidékfejlesztés, mely a helyi erőforrásokra és a helyi közösségekre kell épüljön, és fontos eszköze az ipari inputok nélkül élelmiszert termelő, a környezetet nem szennyező, az emberi egészséget nem veszélyeztető, a természet rendszereivel összhangban működő ökológiai gazdálkodás.


2030 megdöbbentően közel van! Ezért 2014-ben Magyarországon felszámolni egy olyan gazdaságot, mely bemutatja és oktatja az ipari inputok nélküli élelmiszertermelést, mely Európában is egyedülálló módon, német-magyar kormányközi együttműködésben megtervezett ökológiai mintagazdaság, melynek földjei 22 éve vegyszerek és műtrágyák nélkül műveltek, EU-s és svájci BIO minősítéssel rendelkeznek – felbecsülhetetlen kárt okoz, és a közérdek ellen való bűncselekmény.


A magyar törvények – az Alaptörvény és a Nemzeti Földalapról szóló törvény – az új tudományok alapján születtek, figyelembe veszik a fenntarthatóság elveit, és megkövetelik azok betartását a jelen és jövő nemzedékek érdekében. A Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság megszűnését hozó állami döntéshozatali rendszerben tevékenykedőknek láthatóan semmilyen ismerete nincs az új tudományokról, ezért nem értik, és nem alkalmazzák a vonatkozó jogszabályokat.


A Nemzeti Földalap vezetői és munkatársai, valamint az őket felügyelő miniszter láthatóan azt gondolják, és Kishantos ügyében a bíróságon és a közvélemény előtt is azt hangoztatják, hogy „az állam annak adja a földet, akinek akarja”. Ez egy alapvető tévedés! Az közvagyont - így az állami földvagyont is - a vagyonkezelőnek a vonatkozó törvények szerint, a közérdek legteljesebb figyelembevételével kell kezelni, az Alaptörvény és a Nemzeti Földalapra vonatkozó törvény rendelkezéseinek maradéktalan betartásával. Ha ez így történt volna, akkor a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság fennmaradhatna, sőt kedvezményes bérleti díjat fizetne a földekért (ld. NFA tv)


Ma, 2014 november 4-én a Bíróság kezében van Kishantos sorsa.


Arra kérem a tisztelt Bíróságot, hogy mindezek figyelembe vételével hozza meg döntését.


Budapest, 2014. november 4.”


Igyekszem megtenni amit lehet ebben az ügyben, de a gépezetben szinte homokszemnyi hatásom sincs sajnos. Szomorú, hogy egy parlamenti képviselő, egy bizottsági elnök nem tehet szinte semmit. Egy normális országban ez bizonyosan nem így lenne, de Magyarország napról napra süllyed. Mi meg tehetetlenül nézzük.






Cikk megjelenésének dátuma: 2014. 11. 06.
Cikk forrása

© 2013 Kié legyen a föld?