Földkérdés: forrong a Jobbik és Ángyán
A Jobbik provokatív akciója miatt botrányos körülmények között fogadta el az Országgyűlés az új földtörvényt, amit két fő kritika ér: külföldieknek „árusítja ki” a magyar anyaföldet, illetve dél-amerikai viszonyokat teremt.
Az elsőt leginkább a Fideszt hazaárulással megvádoló Jobbik emlegeti, de amit a radikális párt akar, az maga lenne az Európai Unióból való kilépés. A Vona Gábor vezette politikai alakulat ugyanis nem veszi figyelembe, hogy az uniós csatlakozással kikerülhetetlen lett az, hogy Magyarországon külföldiek is vásárolhassanak földet. Csak a közösségből való kilépéssel lehetne olyan szabályt elfogadni, amely ezt a lehetőséget teljesen kizárja. A kormány viszont olyan szabályokat fogadott el, amely ugyan papíron lehetővé teszi a földvásárlást, de a bürokratikus szabályoknak köszönhetően a gyakorlatban szinte lehetetlennek tűnik az, hogy nagy tömegben vásároljanak földet Magyarországon.
Nem ennyire alaptalan a dél-amerikai birtokrendszer emlegetése az új törvény kapcsán, amit leghangosabban a Fidesz-frakcióból kilépett Ángyán József képvisel, noha egyértelműen nem bizonyítható, hogy az új szabályozás ide vezet. Igaz, lehet úgy magyarázni az új jogszabályt, hogy lehetővé teszi ilyen birtokok létrejöttét.
Ángyán azért emlegeti Dél-Amerikát, mert ott maradt meg, illetve alakult ki újra a régi Európára jellemző feudalista agrármodell. A föld nagybirtokosok kezében van, akik a haszonból csak minimálisan forgatnak vissza a helyben lakók számára. Dél-Amerikában egyes államokban polgárháborúhoz vezetett ez a probléma, és a földkérdés miatt alakult a nyolcvanas években Brazíliában a fegyveres összetűzésektől és erőszakos földfoglalásoktól sem mentes, fénykorában másfél millió lázadót megmozgató Földnélküli Munkások Mozgalma.
Európában már hosszú idő óta több országban is igyekeznek ezt elkerülni: Franciaországban bármekkora földbirtokkal rendelkezhet bárki, de csak egy részét használhatja ő, a többit kötelezően haszonbérletbe kell adnia. Ha erre nem hajlandó, az állam nevez ki bérlőt, a bérleti díjat pedig minimum- és maximumértékek közé szorítja. Az üzemi birtokméret általában 25 hektár, de a birtokmaximum 125 hektár, egyes ágazatoknál lehet 250 hektár is. Dániában a földvásárlónak a megvásárolt területre kell költöznie és helyben kell adóznia. A dán és francia agráripar világszínvonalú. Franciaország, Svédország, Finnország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Dánia, Németország, Ausztria, az új tagállamok között Lengyelország és Szlovénia alapelvként fogalmazza meg a kisbirtokok védelmét a koncentrációval szemben. A tőkebefektetési szándék ezen országok esetében nem támogatott földszerzési jogcím. Mindezekkel megpróbálják gátolni a birtokkoncentrációs folyamatot.
Cikk megjelenésének dátuma: 2013. 06. 30.