Civilek sürgetik a földjogi szabályozás átalakítását

 

Felelőtlen államtitkár – dr. Budai Gyula nem jelent meg a bíróság előtt

Dr. Budai Gyula a bírósági idézés ellenére nem jelent meg 2013. május 2-án a bíróságon az ellene személyhez fűződő jog megsértése miatt Ács Sándorné által  indított  perben.

Minek is? Dr. Budai Gyula bizonyára úgy gondolja, hogy valótlan állításokkal bármikor bátran keresztülgázolhat mások becsületén, ha érdekei úgy diktálják, de szavaiért felelősséget már nem kell vállalnia. Egyszerű a megoldás: nem megy el a tárgyalásra.

 

Kishantos „tartozása”

Ha van ember a földön, aki pontosan tudja, hogy a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ nem tartozik, és soha nem is tartozott a földhaszonbérleti díjjal, az  Szabó Csaba és Sebestyén Róbert. Nehéz megérteni, honnan veszik a bátorságot, hogy valótlan állításokkal vezessék félre a közvéleményt.

 

Hadüzenet Kishantosnak -  likvidálják az ökológiai gazdálkodás fellegvárát

Ezúton értesítjük Önt, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet döntése alapján a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ 21 éves múltra visszatekintő, nemzetközi hírű Ökológiai Mintagazdasága 2013. november 1-től elveszti területeit. A német és magyar szakemberek által kormányközi együttműködés keretében megtervezett nemzetközi hírű mintagazdaság földjeit „szétszórják” , és „sóval hintik be” a helyét. A döntést megelőzően több európai ország nagykövetsége, és a biogazdálkodók európiai szervezete (IFOAM EU Group) is kérte a Kormányt a Kishantosi Központ további működésének biztosítására - eredménytelenül…

 

Éppen ezért  az elemző munkát folytatva, azt kiszélesítve megkíséreltem az agráriumot és a vidéket körülvevő folyamatok értelmezését, áttekintettem a földügyi törvényalkotás helyzetét, és a  2012 december 15-ei időkeresztmetszetre teljes körűen feldolgoztam illetve aktualizáltam immár nyolc – Baranya, Békés, Borsod, Csongrád, Fejér, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Veszprém - megye adatait. Ezek az elemzések az új állami földbérleti pályázati rendszer  alkalmazásának első éve végéig országosan bérbe adott mintegy 21.900 ha összterületből 85 %-ra, több mint 18.600 ha-ra  terjednek ki, tehát az állami földbérleti pályázatok eredményeinek csaknem teljes körű feldolgozását adják.

A "IV. jelentés a földről" címet viselő, jelen  összeállításban e gazdasági, társadalmi és törvényalkotási folyamatértékelés, helyzetelemzés, valamint  a  nyolc megyében 2012. év végéig bérbe adott valamennyi állami terület aktualizált hivatalos adatai feldolgozásának, megyénkénti valamint közös elemzésének eredményeit, az azokból levonható, általánosítható tanulságokat adom közre.

A teljes kép megrajzolásához szükséges – eddig is tömegével kapott – helyi információkat és önzetlen segítséget hálásan megköszönöm. Ebben továbbra is kérem a helyi közösségek, családok, gazdák, mindazok segítségét, akik tudnak és akarnak is tenni egy érték alapú új világ létrejöttéért.

"A világ fölött őrködő Rendben", az igazság, a nyilvánosság valamint a tisztességes, jó szándékú emberek összefogásának erejében még mindig és töretlenül bízva őszinte tisztelettel és baráti szeretettel: Ángyán József (drangyanj@gmail.com)

 

Egy állattenyésztéssel foglalkozó családi gazdálkodó esete az NFA földhaszonbérleti pályázataival

Állattenyésztéssel foglalkozó családi gazdálkodó vagyok. Azt gondoltam, hogy jó esélyem van családi gazdaságomat a Nemzeti Földalap pályázatán kiírt területekkel bővíteni, mivel a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Földalap képviselői folyamatosan azt hangoztatták, hogy az állattenyésztéssel foglalkozó családi gazdaságokat fogják előnyben részesíteni.

 

A kormány a tőkés társaságok bábja?

Az agrármaffia háttérhatalmának legyőzéséért a városi és vidéki ember szükségszerű összefogására szólít fel az ország jövője érdekében Ángyán József. Ha nem módosul a jelenlegi földtörvény iránya, az a spekuláns tőke általi szabad országrabláshoz vezet!

A Parlament TV Beszélgetés Plusz műsorában a volt vidékfejlesztési államtitkár őszintén mutat rá a kellemetlen tényekre: a kormány politikáját a háttérből a tőkés társaságok irányítják, amely félresiklott irány, ha teljesülne, akkor katasztrofális helyzetbe hozná nemcsak a mezőgazdaságot és a vidéki társadalmat, de a városban lakókat is: tehát a tét nem kevesebb - az egész ország élelmiszer biztonságáról és önellátásáról van szó!

 

Dr. Tanka Endre javaslatai a földforgalmi törvénytervezet megváltoztatására

1. A mező – és erdőgazdasági földek forgalmazásáról szóló T/7979. sz. törvényjavaslat (Fftv) - bár 73 oldal terjedelmű – nem jelöli meg a rendezés jogalapját: azt, hogy a közösségi és a hazai jog milyen rendelkezései adnak alkotmányos felhatalmazást arra, hogy a jogalkotó a hazai termőföldek forgalmát az általa választott rendezőelv szerint szabályozza, mégpedig a tulajdoni földpiac és a földbérleti piac egyes szereplőire nézve eltérő földmennyiség juttatásával és eltérő feltételek alapján, vagyis hátrányos megkülönböztetéssel.

 

Földhaszonbérlet: egy szűk kör hatalmas summát tesz zsebre

Újabb parázs vitához vezethet a földügy: az állam 200 ezer hektárt hirdet meg haszonbérletre. A nagybirtokok arányát kívánja visszaszorítani a kormányzat a kis- és közepes gazdaságok javára, miközben seregnyi bizonytalansági tényező aggasztja a földből élőket.

 

Földtörvény újratöltve. Ángyán József a vidékstratégiáról

Az új agrárkamara a tőkés nagybirtok hivatala lesz. Minimum aggályos az új agrárkamara legitimitása, hiszen a választásra jogosultak alig 7%-a járult az urnákhoz. A központilag összeállított egyetlen listát, amelyre szavazni lehetett, és ezzel a kamara vezetését a tőkés nagybirtok képviselői, a MAGOSZ vezetői, vagy a velük szövetséges szervezetekből delegáltak uralják.

 

Ángyán és a zöldek

„Ez a maffiahálózat kinézte magának a földet mint erőforrást, és a politika segíti őket abban, hogy hozzáférjenek, ennek pedig katasztrofális következményei lesznek”– Ángyán József a spekuláns nagytőkésekről, a családi gazdálkodók háttérbe szorításáról, az összefogás szükségességéről. A Környezet- és Természetvédő Szervezetek 23. Országos Találkozójának állásfoglalása a földbirtokpolitikáról.

 

Szegényé az utolsó kenyér

Egykor a falvak népe szoros közösséget alkotott, s ennek az értékét nehéz volna túlbecsülni. Andrásfalvy Bertalan néprajztudós szerint az új földtörvény megalkotásakor nem szabad figyelmen kívül hagyni ezt a szempontot. A Pécsi...

 

Tegnap találkoztunk Fazekas Sándor miniszterrel a földforgalmi törvény ügyében. Mint a módosító javaslatokról készült állásfoglalásunk aláíróit szeretnénk Önöket közvetlenül is részletesen tájékoztatni a megbeszélésen elhangzottakról.

 

Civil szervezetek egyeztetnek a vidékfejlesztési miniszterrrel a földtörvényről

 

(Andrásfalvy írását eddig még nem közölték a lapban)

Egy különös pálfordulás margójára címmel Zsolnay Miklós cikket írt a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti ügyekért felelős államtitkári tisztségéről 2012 tavaszán lemondott Ángyán József egyetemi tanárról. (Magyar Nemzet 2013.jan.10. 6. lap.)

 

Az új Nemzeti Agrárkamara nem valóságosan alulról szerveződő köztestület, nem mi gazdák választottunk, delegáltunk képviselőket. Így az érdekképviseletünk nem valósul meg. Felülről szervezett köztestület nem fogja szolgálni a helyben élő gazdálkodó embereket, családokat, a közérdeket.

 

Mégis, kinek a Kamarája?

 

Indulatos vita Orbán és Ángyán közt a Fidesz frakcióülésén

Alig két hónappal a legutóbbi csörtéjük után ismét összeszólalkozott Ángyán József és Orbán Viktor, de a kormányfő nem szólította fel távozásra a volt államtitkárt. A Fidesz gyulai frakcióülésén a képviselők napirendre vették a földtörvény kérdését, és hosszú vita után úgy döntöttek, egyelőre elhalasztják az elfogadását.

 

Nyílt köszönő levél

az Élőlánc Magyarországért elnökségének és tagságának,

a Váralja Szövetség vezetőinek és tagjainak, és

a „47-eknek”, a Gazdálkodó Családok Szövetségének

Mindenekelőtt engedjétek meg, hogy – kissé megkésve bár, de - hálás szívvel ezúton mondjak köszönetet azért a nyílt, kezdeményező, bátor állásfoglalásért, amellyel az Alaptörvény földügyekkel kapcsolatos harmadik módosítását követően nyilvánosan kiálltatok a Nemzeti Vidékstratégia irányvonala mellett, egyúttal megerősítettétek a törvényhozási folyamatban képviselt álláspontom és a módosítást elutasító végső döntésem helyességét. Ez a kiállás és egyenes beszéd segíthet csupán a viszonyaink megváltoztatásában. Ez ad nekem is erőt a folytatásra, és értékéből mit sem von le a ma látszó eredménye.

De mi is történt valójában, amire a teljes hírzárlat közepette a Ti kiállásotok és állásfoglalásotok irányította rá a közfigyelmet? Nos amikor a Kormány 2012. december 7-én az Alaptörvény harmadik – földügyekkel kapcsolatos – módosító indítványát beterjesztette, és az a földforgalom és az üzemszabályozás mellett nem a családi gazdasági és a szövetkezeti modellt, hanem az un. „integrált mezőgazdasági termelésszervezést” nevesítette, mint kétharmados, sarkalatos törvényi szabályozást igénylő területeket, akkor ez még a kormánypárti frakciók soraiban is igen nagy meglepetést okozott. Ez korábban soha sem merült fel, és annak tartalmáról még a kormánypárti képviselők, de maga a mezőgazdasági kabinet vezetése sem tudott semmit. Ráadásul a kormány annak rendkívüli, sürgős tárgyalását kérte.

Az "integrált mezőgazdasági termelésszervezés" fogalma alaptörvénybe illesztésének hátterében – amint azt a belső körökből származó információk alapján némiképp sikerült összerakni - a potenciális nagytőkés integrátorok "kívánsága" és a velük való előzetes megállapodás állhatott. Eszerint az állam az integrációs feladatokat a hét euro-régiónak megfelelően szétosztaná, és egy-egy nagytőkés integrátornak koncesszióba adná több évtizedre. Így a gazdálkodás teljes haszna ezekhez az integrátorokhoz vándorolna, ezek lennének az abszolút "profitcentrumok". Ez szöges ellentétben áll az általunk képviselt szövetkezeti modellel. A szövetkezet ugyanis az azt létrehozó egységeknek, családoknak a teljes vertikum hasznát visszaosztja, így azok válnak "profitcentrummá", a munka haszna helyben marad, és a helyi gazdaságot, a helyi közösséget erősíti.

Ebben a helyzetben magam nem csupán két egymást követő frakcióülésen, hanem a mezőgazdasági bizottságban majd a törvénytervezet általános és részletes vitájában is többször kifejtettem a tervezettel szemben fennálló súlyos aggályaimat. Ezen túl módosító indítványt terjesztettem elő, melyben a programunktól idegen "integrált mezőgazdasági termelésszervezés" meghatározatlan tartalmú fogalma helyett a - márciusban kormányhatározattal megerősített Nemzeti Vidékstratégiában rögzített - "családi gazdálkodás" és "szövetkezés" beemelését javasoltam az Alaptörvénybe a földforgalom és üzemszabályozás mellé.

A végszavazást megelőző, december 17-ei, hétfő délelőtti frakcióülésen érveimet összefoglaltam, megismételtem, és határozott formában kifejeztem, hogy az Alaptörvény harmadik módosítását változatlan formában elfogadhatatlannak tartom. Az a nagytőke által uralt dél-amerikanizálódó vidékhez és agráriumhoz vezet, ahol néhány nagytőkés érdekcsoport maga alá gyűri, "integrálja" az adott régió egész mezőgazdaságát, így annak teljes haszna az integrátorokhoz, és nem a gazdálkodó családokhoz kerül. Ráadásul ez ellentétes mindazzal, amit hirdettünk, és amire megítélésem szerint a soha korábban nem tapasztalt felhatalmazást kaptuk a magyar társadalomtól.

Miután mindezek ellenére a parlamenti szavazás során a kormánypárti frakciók - számomra megdöbbentő módon az MSZP-vel teljes egyetértésben! - módosító indítványomat két Fideszes képviselőtársam kivételével elvetették, ezzel a családi gazdasági és szövetkezeti modell helyett a nagytőkés integrációs modellt választották, ezért az emberektől kapott felhatalmazás birtokában jó lelkiismerettel mást nem tehettem, mint hogy - az Alaptörvényben rögzített önálló mandátumra vonatkozó jogosultságommal élve - nemmel szavaztam az Alaptörvény harmadik módosítására vonatkozó törvényjavaslatra.

A Fidesz frakció vezetése mindezért – miután „kötelező támogató szavazást” rendelt el - 250 ezer Ft pénzbüntetést szabott ki rám, aki nyíltan érvelve megkíséreltem visszatéríteni az Alaptörvény módosítását az eredeti, meghirdetett néppárti programunkhoz, és annak ellenére, hogy a hatályos alaptörvény egyebek mellett egyértelműen kimondja, hogy a képviselő a döntését illetően nem utasítható.

Köszönöm, hogy Ti is úgy ítélitek meg: ez a többségi döntés, de maga az a helyzet is, ami ehhez vezetett, teljességgel elfogadhatatlan, ami mellett - ha meg akarjuk őrizni a vidéket és a helyi közösségeket - jó lelkiismerettel egyszerűen nem mehetünk el szó nélkül. Az pedig, hogy az Alaptörvényünk betűjével és szellemével ellentétesen „kötelező támogató szavazást” lehet elrendelni, az egyenesen súlyos alkotmányossági aggályokat vet fel, és a törvényalkotás egész rendszerét megkérdőjelezi. Köszönöm, hogy megerősítitek azt a határozott véleményemet, hogy amennyiben a frakció megtiltja képviselője számára a legjobb szakmai meggyőződése és lelkiismerete szerinti álláspont kialakítását és képviseletét, úgy éppen a szó szoros értelmében vett népképviseletet, illetve végső soron saját működésének jogalapját, azaz az Alaptörvényt, ezzel a rendszer egészét kérdőjelezi meg.

Mindezek alapján köszönöm Nektek - a jövőbe vetett hitemet erősítő, nagyszerű, fiatal barátaimnak, a Váralja Szövetség vezetésének és tagjainak - azt a nyílt levelet, melyben azon túl, hogy támogatásotokról biztosítotok, arra kértek, hogy a rám kiszabott frakcióbüntetést ne fizessem meg.

Köszönöm továbbá, hogy Ti - az Élőlánc Magyarországért elnöksége és tagjai, rendíthetetlenül kitartva a Nemzeti Vidékstratégia általam képviselt irányvonala és az alkotmányosság mellett - az Alapvető Jogok Biztosához fordultatok, és hangot adtatok annak a véleményeteknek, hogy a kötelező szavazás intézménye alkotmányellenes, az ekként született törvény kényszer hatása alatt jött létre, ezért semmis, továbbá kifejeztétek abbéli reményeteket, hogy egy kényszer hatása alatt született jogszabályt az Alkotmánybíróság is alkotmányellenesnek minősít.

Végül, de egyáltalán nem utolsósorban hálás szívvel mondok köszönetet Nektek, annak a 47 gazdálkodó családnak, akik nehéz helyzetetek ellenére, nem kis áldozatot és a hatalom bosszújának kockázatát is vállalva névvel és arccal álltatok ki mellettem, támogattátok a közösen megalkotott Nemzeti Vidékstratégiánk megvalósításáért folytatott küzdelmemet, és egyúttal felajánlottátok, hogy átvállaljátok büntetésem kifizetését. Azt a néhány nappal ezelőtti, személyes találkozást, amikor az intézeti szobámban személyesen átadtátok nekem - az ezeket megfogalmazó leveleteket, azt a találkozást és beszélgetést – a 2005-ös gazdademonstráció során, a „Gazdák terén”, a nagysátorba folytatott felejthetetlen és megrendítő, megható beszélgetéseimhez hasonlóan – legszebb, erőt adó emlékeim között fogom számon tartani, soha nem fogom elfelejteni. Köszönöm Nektek az emberséget, az emberi szót, az egymás szemébe néző, egyenes beszédet és a szeretetteljes támogatást.

Azzal pedig külön örömöt szereztetek és erősítitek jövőbe vetett bizakodásomat, hogy azóta megalapítottátok a „Gazdálkodó Családok Szövetségét”, és soraitokba várjátok azokat a gazdatársakat, akik úgy érzik, hogy gazdaságuk fejlődése nincs biztosítva, így családjuk megélhetése és jövője veszélybe kerülhet. Igazi öröm számomra, hogy mozdulni látszik a falu, a vidék, hogy szerveződni látszik a gazdatársadalom. Tudnotok kell, hogy a gazdatársadalom ilyen önszerveződési törekvéseiben változatlanul számíthat a támogatásomra, és azt remélem, hogy a ténylegesen önálló gazdakezdeményezések összeérnek, egymásra találnak. Őszintén szeretném, azt óhajtom, hogy ezek az erőfeszítések sikeresek legyenek, ezért - saját keserű tapasztalataim, alapján is - azt javaslom, hogy képviseleteteket soha többé ne engedjétek át másoknak! Garanciák nélküli, kitöltetlen biankót soha többet senkinek ne írjatok alá! Döntési szabadságotokat és jogosítványaitokat - felajánlott külső segítség fejében se, és - soha ne adják fel vagy át másoknak! Bízzatok magatokban és az összefogás erejében! Kössetek szövetséget egymással, és magatok közül válasszatok tisztességes, a közösség boldogulása iránt elkötelezett képviselőket!

Erőt adó támogatásotokat, bátor kiállásotokat még egyszer hálásan megköszönve, „a világ fölött őrködő Rendben”, az igazság, a nyilvánosság erejében és a tisztességes emberek összefogásában, szövetségében változatlanul bízva, őszinte tisztelettel és baráti szeretettel üdvözöllek Benneteket:

 

A gazdák kiálltak Ángyán mellett - ön is csatlakozhat a "gazdak2013@gmail.com" e-mail címen

 

2012. december 17-e sötét napként vonul be a rendszerváltás utáni magyar történelembe. E napon a kormánypártok két független  képviselővel együtt, Ángyán József kivételével megszavazták az Alaptörvény 3. módosítását, beépítve az „integrált mezőgazdasági termelésszervezés” intézményét Alaptörvényünkbe. Ennek jelentőségéről a magyar választók túlnyomó többsége mit sem tud, miközben az az ország gyarmatosításának új, minden eddiginél végzetesebb fejezetét nyitja meg. Az ügy sorsdöntő jelentőségét felmérve szükségét érezzük, hogy közzé tegyük e döntés lényegi tartalmát és várható következményeit.

 

Mi is történt a Parlamentben Karácsony előtt?

2012. december 17. - A magyar történelem sötét napja

2012. december 17-én a szavazást megelőző frakcióülésen „eligazított” kormánypárti képviselők név szerinti szavazáson 3 képviselő kivételével az MSZP-vel együtt (!!!) szavazták le saját kormány programjukat… Ángyán József módosító indítványa ugyanis az ismeretlen tartalmú „integrált mezőgazdasági termelésszervezés”helyett  a családi gazdaságokra, a szövetkezetekre vonatkozó szabályokat tette volna sarkalatos törvénnyé. Annak ellenére szavazták le ezt a módosító indítványt,  hogy a Dr. Fazekas Sándor miniszter által „ a magyar vidék alkotmányának” nevezett Nemzeti Vidékstartégia kiemelt programja a „szövetkezet-fejlesztési program”*

 

A népképviseletet kérdőjelezi meg a frakcióbírság Ángyán szerint

Alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg Ángyán József a rá kirótt bírsággal kapcsolatban, mellyel a Fidesz frakció vezetése azt torolta meg, hogy a volt államtitkár a termőfölddel kapcsolatos alaptörvény-módosításról a frakció ellenében szavazott. A szakpolitikus a frakció igazgatónak ma írt - és a greenfo.hu-nak eljuttatott levelében annak a véleményének adott hangot, hogy a Fidesz által megalkotott Alaptörvénybe ütközik, amennyiben a párt megtiltja, hogy egy képviselő a lelkiismerete szerint szavazzon, akár a frakció ellenében.

 

frakcióigazgató

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

Országgyűlési Képviselőcsoportja

Tisztelt Frakcióigazgató Úr! Kedves Képviselőtársam!

 

Tiltakozunk a földtörvény kétharmadossá tétele ellen!

Követeljük a földtörvény azonnali nyilvános társadalmi vitáját!

A földtörvény kétharmadossá tétele csak akkor lenne elfogadható, ha széleskörű társadalmi támogatottság állna mögötte. Ez azonban nem áll fenn! A kormány továbbra is elzárkózik a földtörvény nyilvános társadalmi vitája elől.  A gazdatársadalom többsége a Fidesz-KDNP kormányra szavazott, és most döbbenten látja, hogy a földtörvény tervezete – minden ellenkező állítás ellenére -  nem a gazdák és a családi gazdaságok érdekét szolgálja, sőt szembemegy nemcsak a választási ígéretekkel, hanem az elfogadott Vidékstratégia elveivel is.

 

Közbirtokosságot alapítottak azok a kajászói gazdák, akiknek földbérlet nem jutott, míg másnak törvénytelenül igen.

 

„Semmi ördögi nincs a földtörvényben” címmel jelent meg 2012 október 21-én a Szabad Föld Online-on, O. Horváth György interjúja Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterrel a földtörvényről.

 

Mint Ön is tudja, a birtokrendszer és földtulajdonlás kérdésének évszázados megoldatlansága után a magyar társadalom joggal várja a földkérdés hosszú távra szóló rendezését az igazságosság, gazdaságosság és fenntarthatóság elvei alapján annak érdekében, hogy a törvény pontot tegyen a földekkel történő spekulációra, igazságosan rendezze a birtokviszonyokat, garantálja, hogy a föld a helyben lakók megélhetését, biztonságos jövőjét szolgálja, biztosítsa a vidék jövedelemtermelő képességét és népességmegtartó erejét.

 

Ángyán József, a visszás földügyeket feltáró fideszes politikus úgy érzi, hogy frakciójában egyre hidegebbé válik körülötte a levegő, mert sokak egzisztenciáját veszélyezteti. Az utóbbi hetek nemtelen sajtótámadásai miatt pedig arra következtet, hogy felsőbb körökben megadták rá a „kilövési engedélyt”.

 

Budai Gyula volt elszámoltatási kormánybiztos egyik rokona lett az abszolút győztes Borsod-Abaúj-Zemplén megye földbérletpályázatán – értesült a Népszabadság.

 

Az Élőlánc Magyarországért állásfoglalása az állami földek bérbeadása ügyében

A harmadik Ángyán-jelentés tartalmát megismerve, a becsapott gazdák és a kisemmizett települések érdekében ismételten követeljük az állami földhaszonbérleti pályázatok visszavonását, az eredmények megsemmisítését, és a pályázat - gazdákkal és a helyi közösségekkel egyeztetett tartalommal való újraindítását!

A jelentésből egyértelműen nyilvánvalóvá vált, hogy a döntéshozók nem a közérdeket képviselték. Nem az állami földek arányos és igazságos elosztására törekedtek, nem a birtokpolitikai irányelvek szerint döntöttek. Az elemzésből egy mérnöki pontossággal megalkotott rendszer bontakozik ki, minden megyében ugyanaz a szisztéma működik: kormányközeli nagy és közepes nyertesek – közülük többen csak papíron gazdák -  értéktelen morzsák, vagy semmi a valódi helyi családi gazdaságoknak.

Az Élőlánc Magyarországért kinyilvánítja, hogy a magyar közvagyon stratégiai részét alkotó állami földeknek kizárólag a helyi közösségeket kell szolgálniuk. Azzal, hogy a földek egy rafináltan kitalált rendszer révén külső tulajdonosok nagybirtokaivá állnak össze, elvonják a jövedelmet és a fejlődési lehetőséget a vidéki településektől, ezzel lassú sorvadásra ítélik őket.

Elvárjuk a Kormány és a Parlament tagjaitól – akiket mi, választók bíztunk meg a közügyek intézésével, hogy esküjükhöz híven a közjót és a közérdeket szolgálják.  Elvárjuk tőlük, hogy szembenézzenek az Ángyán-jelentés tényeivel és a társadalom elvárásaival, és még időben megtegyék a szükséges intézkedéseket a közbizalom helyreállítására, a becsapott gazdák és a vidéki közösségek érdekében.

Követelésünkhöz eddig 7140 fő csatlakozott : (http://www.kielegyenafold.hu/a/meg_alairhatja-c651.html)

Kapcsolat: Ács Sándorné  (acsne.eva@gmail.com, Tel: 30 3850 379)

 

"A szavatok legyen: igen, igen, nem, nem. Ami pedig ezen felül van, a gonosztól való" (Mt. 5.37.)

A kormányzat - az elemzések tényeinek ellenére, azok cáfolata nélkül - váltig azt állítja, hogy a helyben lakó, gazdálkodó családokat, a kis, közepes egyéni gazdaságokat részesíti előnyben, a kritikákkal kapcsolatban pedig visszautasító, magabiztos nyilatkozatokat tesz.

Éppen ezért ezt az elemző munkát folytatva a július 15-ei időkeresztmetszetre teljes körűen feldolgoztam illetve aktualizáltam három – Fejér, Borsod és Baranya - megye adatait, amelyek a nyár közepéig országosan bérbe adott mintegy 18.300 ha összterületből több mint 55 %-ot, közel 10.300 ha-t tesznek ki.

Jelen összeállításban a három megyében július közepéig bérbe adott valamennyi állami terület aktualizált hivatalos adatainak feldolgozásának, megyénkénti valamint közös elemzésének eredményeit, az azokból levonható, általánosítható tanulságokat adom közre.

A továbbiakban e három megye adatainak folyamatos aktualizálása mellett sorra veszem a megyéket. Feltett szándékom, hogy az állami földek bérbeadási folyamatában kibontakozó képet teljes körűen a nyilvánosság elé tárom, az elemzéseim eredményeit negyedévente közzéteszem, és a meghirdetett birtokpolitikai elvekkel szembesítem.

A teljes kép megrajzolásához szükséges – eddig is tömegével kapott – helyi információkat hálásan megköszönöm. Ebben továbbra is kérem a helyi közösségek, családok, gazdák, mindazok segítségét, akik tudnak és akarnak is tenni egy érték alapú új világ létrejöttéért.

"A világ fölött őrködő Rendben", az igazság, a nyilvánosság valamint a tisztességes, jó szándékú emberek összefogásának erejében változatlanul bízva őszinte tisztelettel és baráti szeretettel: Ángyán József (drangyanj@gmail.com)

Jelentés letöltése, megtekintése

 

Interjú: Ángyán József a terebélyesedő földbotrányokról

Ángyán Józseffel, a vidékfejlesztési tárca áprilisban lemondott államtitkárával Kajászón találkoztunk, ahol a 430 hektár állami földből egy marék sem jutott a helyieknek.

 

A kormány elkészítette, és tegnap benyújtotta az Országgyűlés elé a mező-, és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslatot, közismert nevén az új földtörvényt.

 

A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek az új földtörvény tervezetét csütörtökön - tájékoztatta a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) az MTI-t.

 

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló új jogszabály elsődleges célja a magyar föld védelme, a bel- és külföldi spekulánsok és a zsebszerződésekben résztvevők kiszűrése, valamint a helyben lakó, földműveléssel élethivatásszerűen foglalkozó magyar gazdák helyzetbe hozása - emelte ki a tárca.   

 

A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek az új földtörvény tervezetét csütörtökön – adta hírül a Vidékfejlesztési Minisztérium.

 

Az oligarchák olyan multi-milliárdosok, akik nem feltétlenül kívánkoznak a politikába, ugyanakkor ezek a gazdasági érdekcsoportok erős hatással vannak a politikára, egyfajta háttérhálózatot képeznek – mondta Ángyán József az Egyenes Beszédben.

 

A magyar mezőgazdasági politika az unióshoz hasonlóan hosszú ideje kétarcúsággal küzd, ahogy ezt az állandósult parlamenti viták, valamint Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium januárban lemondott államtitkárának nyilatkozatai is mutatják...

 

Kedves Barátaim!

A tisztán látás kedvéért és az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok kavalkádjában az eligazodás segítésének szándékával - az NFA hivatalosan közzétett adatai és helyi valamint egyéb információk felhasználásával, összerendezésével, esettanulmány szerűen - feldolgoztam egy megye valamennyi eddig nyertes állami földbérleti pályázatát. Ennek eredményeit egy rövid, értelmező tanulmányban foglaltam össze. Az összeállítást az Országgyűlés és a FIDESZ-KDNP frakciószövetség vezetéséhez, illetékes kabinetjéhez továbbá képviselőtársaimhoz is eljuttattam.